Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

168 KMOSKÓ .MIHÁLY. Gyanításunk igazságát megerősíti Gardîzî az az állítása, hogy a marwát, vagy szerintünk a harwát, illetve Ragusa népének kereskedelme arabokkal bonyolódik le. Gardîzî arabokat mond és nem muszlimeket, ami azt sejteti velünk, hogy ezek az arab kereskedők vízi úton jutottak el ahhoz a bizonyos néphez. A szárazföldi kereskedés ebben az időben nemcsak a muszlimek monopóliuma volt, hanem abban, amint azt Ibn al-Faqîh al Ilamadání1 és lbn Xordádbeh* földrajzi műveiből tudjuk, az oroszoknak s a zsidó rahdánijjah („utattudó") kereskedőknek is igen tekintélyes része volt. Ezzel szemben a muszlim tengeri kereskedelem a Földközi-Tengeren csaknem kizárólag az arabok monopóliumát képezte, miután az összes kikötők Adanától kezdve egészen Barcelonáig az ő kezükben s a muszlim kereskedőhajók az ő birtokukban voltak. Az arab kereskedő hajók azonban a Dardanellákon át a Fekete-tengerbe nem futhattak be, mert a byzanci uralkodók oda őket be nem eresztették, tehát a marwát népét a Fekete-tenger vidékén hiába keresnők, ha pedig a szerző azon a vidéken képzelte volna lakóhelyeiket, semmi esetre sem írhatta volna, hogy kereskedelmük az arabokkal bonyolódik le. Hogy továbbá a marwát illetve a harwát nevű nép a tenger partján lakott, mutatja a Tumanskij által Bokharában talált hudûd al-lálüm („a világ határai") c. névtelen perzsa földrajzi mű,3 amelyből a marwât-τΆ vonatkozólag Westberg, Beiträge zur Klärung orientalischer Quellen über Osteuropa c. dolgozatában4 a következő helyet közli: „Tumanskij, welcher uns nur einen Auszug aus dem Anonymus Persicus bietet, sagt, dass unser Autor der Mrwât mehrfach erwähne und mittheile, sie wohnen am Ufer des Schwarzen Meeres in der Nachbarschaft von Inner-Bulgar (die Schwarzen Bulgaren) und der chazarischen Petschenegen. Den späteren Compilatoren (Ibn Rustah) sind diese beiden Völker nicht unbekannt." Már Marquart belátta,5 hogy az itt említett belső, vagy fekete bolgárok nem mások, mint az Alduna mentén lakó keresztény bolgárok ; azonban a névtelen perzsa föld-1 Bibi. Geogr. Arab. V, 270. 2 Bibi. Geogr. Arab. VI, 153. 3 íródott 372/982-ben. Eleddig kiadatlan. V. ö. Barthold, Turkestan, 14. 1. 4 Bulletin de l'Académie Imperiale des Sciences, St. Pétersbourg, T. XI, 1899 Nro. 4. p. 215. 6 Streifzüge, 517. 1.