Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

156 KMOSKÓ .MIHÁLY. ket azzal magyarázza, hogy Jáfet gyermekkorában megbetegedett és állapota minden ápolás dacára változatlan maradt. Erre anyja egy vénasszony tanácsára hosszabb időn át hangyatojással és farkastejjel etette; a hangyatojások okozták szőrözetének ritka mivoltát, a farkastejjel pedig magába szívta a vadállatok rosszindulatát. 2. Ε bevezetés után következik 18 nagyobbára török nemzet, illetve törzs ismertetése. Ezek: Xalíax (Barthold: Xallux = Xarlux), Kîmâk, JAYMÂ, Xirxîz, Tubbat, Barsxân, TUTUR (TUYUZOYUZ) Cîn (Khina), Baganâk, Xazar, Burdâs, Bulgár, MagYar, Saqlâb, Rûs, Sarîr, Allân, ôikil és Turkasî. Minden törzs ismertetése rendszerint két részből áll: a leírás eleje a törzs eredetével és életmódjával foglalkozik, a vége az odavezető utak ismertetése. A Xalax, Kîmâk, Jarmâ, Xirxîz s a Tuyur leírásának keretét egy közelebbről meg nem nevezett turk-xâqân története képezi, aki minden valószínűség szerint a {OYUZOYUZ, illetve az ujgur-törökök fejedelme, mert, a tuYur leírása után ítélve, birodalmában a manicheusok vallása dívott, már pedig tudjuk, hogy az ujguruk részben Mânî hívei voltak. A turk-xâqân a Xalax-, Kímaks a JaYmá-törzsek souverain je; e törzsek főnökei tőle kapják a hatalmat és a különböző címeket. Az alávetett törzsek a turk-xâqân uralma ellen unosuntalan fellázadnak; a xalax-ok végre is kiirtják az utolsó xâqân, XutuYlân-xâqân családját, mire a hatalom a xalax-törzs főnökének, IlmâlâsgâbYÛ-jah kezébe kerül. Hasonló mozgalmakról hallunk a xirxíz-törzs részéről is, akiknek szervezője bizonyos szláv eredetű ember volt s a szlávok főnökei közé tartozott. Egyszer egy római követ vetődött országukba, aki (alighanem vendégség alkalmával) a saqlâb eredetét kezdte firtatni, mert a monda szerint ősük kutyatejen nevelkedett; a szláv főember (a követ csipkedésére) haragra lobbant és agyonütötte; erre országról országra bujdosott, azután, a tuYurxâqân saját törzsével folytatott viszályát felhasználva, az elégületleneket maga köré gyűjtötte és portyázóhadjáratokat kezdett folytatni, melyek révén nagy vagyonra tett szert. Sikereinek hírére a saqlâb vidékéről is sokan szegődtek hozzá, innen van, hogy a xirxizek között sok a vöröshajú s a fehérbőrű egyén. Hogy az itt említett turk-xâqân kicsoda, nem tudjuk biztosan; lehet, hogy annak az ujgur dinasztiának uralkodóiról van szó, amelynek feliratai az Orchon s a Selinga völgyében maradtak fenn; ezt az urálkodóházat, amelynek hatalma 744-ben kezdődött, 847-ben a Jenissei vidékén lakó