Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

154 KMOSKÓ .MIHÁLY. elírásával találkozunk, a helyes magyaríjjah névalak csak a leírás közepe táján lép fel. Ettől eltekintve a cambridgei kézirat szövege sokkal értékesebb a másikénál; olvasásai jobbak és szövege teljesebb; immár biztosan megállapítható, hogy az oxfordi kódex szövegének különböző helyein lacunák fordulnak elő. A mű szerzőjéről semmi újat mondani nem tudok. Nisbah-nevéből (Gardîzî) azt kell következtetnünk, hogy Gardíz városában született. Ε város Taznin-tól, vagy ahogy az arabok mondani szokták, L'aznahtól kelet felé esik, az India felé vezető úton. A szerző szülővárosa az iszlám történetében nagy szerepet sohasem játszott, mert Ibn Xordâdbeh, Istaxrí és Ibn Hauqal földrajzi munkái nem említik, Jâqût földrajzi szótára pedig azzal a rövid megjegyzéssel végez vele, hogy Gardíz egy tartomány neve Taznah és Hind között. Raverty szerint a várostól északra tâgik-ok, délre afghánok laknak.1 Ε megállapítás tárgyunk szempontjából annyiban érdekes, amennyiben már Kuun Géza gróf a Zên al-axbár nyelvezetéből azt a következtetést vonta le, hogy szerzője aligha volt született perzsa, hanem perzsául beszélő tâgik.* Lehet, hogy igaza van, azonban a szerző nyelvezetéből ezt a következtetést nem merném levonni, mert iromba és nem ritkán kezdetleges mondatfűzésének más oka is lehet, t. i. az, hogy a törökökről szóló értekezés arab források nyomán készült és hogy szerzőnket forrásainak polysyndetikus mondatszerkezete befolyásolta. A mű egyik, Barthold által közzétett helyéből3 azt kell következtetnünk, hogy szerzője kortársa volt Mahmûd b. Sabuktigin szultánnak, a Taznah-i dinasztia alapítójának és részt vett a nagy hódító hindusztáni, délperzsiai, khoraszáni, xwárizmi és íiráqi hadjárataiban. Munkáját saját állítása szerint îAbd ar-Rasîd b. Mahmûd szultán idejében írta, aki 1049 és 1052 között uralkodott, más szóval a Zên ai-axbâr 1050 táján íródott. Gardîzî, úgy látszik, a híres al-Bîrûnî-t is ismerte és talán tanítványa is volt, mert műve egy helyén azt mondja:4 Ε munka szerzője, Abu Saîîd >Abd al-Hajj b. ad-Dahhâk, így szól: Így hallottuk Abû-r- RaihánMuhammad b. Ahmad al- Bírûnî úrtól.. 1 Tabakät-i- Näsiri, 449„, 4987 11. 2 Keleti Szemle, 'VI (1903) 285. 1. 3 Turkestan I 13. 1 Oxford, Bodíeyaii, Ouseley 240, fol. 217t> ; 1. Ethé, Catalogue of the Persian Manuscripts in the Bodleyan Library, Oxford, 1&99, Nro 15. col. 11.