Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

GARDÎZÎ A TÖRÖKÖKBŐL. 151 a mahfarijjah-nak kapcsán az arabok fantáziája mindenhol ilyen földbe süllyedt országot gyanított. A leggyászosabb azonban Kuun gróf keleti szövegei között Gardízí perzsa író Zên al-axbâr („a tudósítások ékítése") c. történeti munkájának az a része, amely Ibn Rustah-n&k az északi népekre vonatkozó leírásaival párhuzamos szövegeket tartalmaz és, mint odáig kiadatlan tudósítás, a pièce de resistance szerepét lett volna hivatva játszani. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy e szöveg közzététele hihetetlen könnyelműségről tesz tanúságot. Ε szöveg ugyanis két rendbeli kéziratban maradt fenn. Az egyik a cambridgei King's College 213. sz., a másik az oxfordi Bodleyan Library Ouseley-féle kéziratgyüjteményének 240. sz. perzsa kódexe. Kuun gróf csak az utóbbit ismerte, még pedig E. Sachau, berlini professor al-Bîrûnî India-ról szóló művének fordítása révén. Magát a kéziratot, saját vallomása szerint, soha sem látta, hanem csak annak egy másolatát használta, amelyet Sachau bocsátott rendelkezésére. Elismerem, hogy e másolat elég hű volt, de ha még oly hű lett volna, a tudományos akribeia érdekében ezt a másolatot az eredetivel föltétlenül egybe kellett volna vetni, mert csak így lehetett volna elkerülni azt a sok félreértést, amelyekre e másolat hibás értelmezése adott alkalmat. Ilyen hebehurgyán ezt a szöveget útnak indítani s az első magyar tudományos intézet tekintélyén alig kiköszörülhető csorbát ejteni nem lett volna szabad. De még súlyosabban esik latba Kuun Géza gróf az a tévedése, hogy az általa közzétett perzsa szöveget kiadatlannak tartotta, noha már 1897-ben, tehát három esztendővel a Magyar Honfoglalás Kútfőinek megjelenése előtt, Barthold orosz orientalista Otcett ο pojezdké vf> srednjuju Aziju ÇA naucnoju célju („Beszámoló Középázsiában végzett tanulmányútról", Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St. Pétersbourg, VIIIe Série, Vol. I, No 4) c. dolgozatának függeléke gyanánt, a 78—126 11., orosz fordítás kíséretében, közzétette a Zên al-a\bâr egy hosszabb fejezetét, amely a középázsiai török törzsekkel kapcsolatban a Kuun gróf által kiadott szövegeket is tartalmazza. De a gróf még három esztendővel később sem tudta, hogy szövegkiadásai dolgában megelőzték, mert Gardîzî a török törzsekről szóló értekezésének azt a részét, amely számára a MHK-ben nem jutott hely, a Keleti Szemle II—rIV ' I. ni. 95—102 11.