Századok – 1927-1928

Értekezések - FRIEDREICH ENDRE: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 113

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS UTOLSÓ NAPJAI. 129 látta, hogy amilyen önuralommal hallgatta az ítélet ele­jét, annyira megdöbbent és arcvonásai is elárulták fel­indulását, mikor az ítéletnek a kötél által való kivégzés­ről szóló részét meghallotta.1 A hirdetés után a foglyot a siralomházba vezették.2 Az I. emeleti 20. sz. szobát szánták e célra, mely azelőtt Dreyer hadbíró irodája volt. Míg ennek berendezésével elkészültek, Hahsenteufel a folyosón várakozott a fogoly­lyal. Attól félt, hogy esetleg leveti magát az ablakon, azért bevezette a siralomháznak szánt iroda mellett levő 18. sz. konyhába és ott állítólag meg is motozta, de csak egy zsebkendőt és egy szemüveget talált nála.3 Nemsokára Karger Károly foglár vette át és bevezette a siralom­házba. Ennek bútorzata hat székből és két asztalból állott. Az egyik asztalra feszületet és két gyertyát állítottak. Németh János ezalatt ura volt celláját rendezgette és várta visszaérkezését, míg egy káplár belépett és azt mondta, hogy ne vesse meg az ágyat, mert a gróf már úgy sem jön ide vissza. Németh nem értette és nem akarta elhinni. Gr. Károlyi István belépett és megmondta, hogy urát halálra ítélték. Károlyi ítéletét is e napon hirdet­ték ki: két évi várfogságot és 150.000 frt. pénzbírságot szabtak ki reá azért, mivel az általa felállított huszárezred szervezését az 1848 október 3-i manifesztum után is foly­tatta és a Honvédelmi Bizottmánytól elfogadta az ezre­desi kinevezést. Azon körülmény, hogy az ítéletet nem Leuzendorf hirdette ki, különös magyarázatokra adott okot. Gr. Zichy János azt hallotta, hogy „Leuzendorf a midőn a sen­tentziát kezibe vette, azt az asztalra dobta kijelentvén, hogy ily szerkezetű sententziát nem publikál és elhagyá a termet. A gróf talán egy negyed órát várt, míg az Újépületben más auditort találtak", Batthyányné pedig arról értesült, hogy Leuzendorf az ítélet ellen felszólalt, majd Kempen báróhoz ment, hogy az ítélet elhalasztá­sát kérelmezze; „egészen oda lett volna és nem is akarta az ítéletet felolvasni". A grófnőnek is megizente, hogy 1 Pollak József vallomása. 2 A kihirdetést illetőleg forrásaink ellentmondanak egy­másnak. A Visszaemlékezések, gr. Zichy J. feljegyzései, Stumpf Jozefin vallomása, valamint Kanzler hadbíró emlí­tett záradéka szerint a kihirdetés 9 óra előtt, a foglárok val­lomása szerint pedig 11 óra után történt. 3 Hahsenteufel Ferenc vallomása. 1849 okt. 7. Századok, 1927. IV- VI. füzet. 9

Next

/
Thumbnails
Contents