Századok – 1927-1928

Értekezések - FRIEDREICH ENDRE: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 113

130 FRIEDREICH ENDRE. kérje a végrehajtás elhalasztását, majd később híre járt annak is, „hogy meg is őrült volna, talán lelkiismereti furdalásai voltak".1 Nemcsak Haynau korszakában, de egyébként is elképzelhetetlen, hogy a hadbíró a legfőbb hadúr vagy annak teljhatalmú megbízottja nevében kimondott ítélet kihirdetését megtagadja, az ítélet szerkezete ellen pedig azért sem lehetett kifogása, mert az ítéletlevelet ő maga szerkesztette. Viszont úgy látszik, hogy jóindulattal és rokonszenvvel viseltetett Batthyány iránt és a kegyelmezési javaslatban szokatlan melegséggel kél Batthyány védelmére és a félreismerhetetlen részvét hangján sorolja föl a Batthyány politikáját mentő körülményeket. Bizonyára idejekorán értesült Batthyány sorsának tragikus fordulatáról és minden, a katonai fegyelemmel megegyeztethetőt elkövetett a célból, hogy a meggyőződésével ellenkező ítélet kihirdetésének kegyetlen feladatát másra hárítsa és Kanzler kapjon parancsot a kihirdetésen és a kivégzésen való megjelenésre.2 VII. A szomorú hírt egy volt honvéd, immár a császári hadseregbe besorozott és az Üjépületben szolgáló liatal katona vitte meg a grófnő lakására: gr. Batthyány Lajos kiildi azzal az izenettel, hogy kötél által való halálra ítélték és kéri feleségét, hogy még egyszer látogassa meg.3 Batthyányné a hír hallatára elájult, majd mikor eszméletre tért és egy kissé összeszedte magát, azon kezdett tűnődni, hogy mit tehetne férjéért. Karolina nővérére, gr. Károlyi Györgynére gondolt, aki nemrégen Komáromban megmentette a magyarok által elfogott gr. Károlyi Lajos életét. Talán Károlyi által érhetnének el 1 Visszaemlékezések. 55. a) 1. 2 Leuzendorf Lajos 1811-ben született Marburgban, 1833-ban mint hadbíró-gyakornok lépett szolgálatba. Annak, hogy megőrült volna, semmi alapja sincsen, 1850 február 2-ig a pesti badbíróságnál szolgált és több nagy perben dolgozott. Ö volt a vértanú Csányi László, br. Jeszenák János, Szacsvay Imre és a gr. Lamberg meggyilkolása miatt 1850 január 23 án kivégzett Kolosy György ügyének előadója. 1875-ben ment nyugdíjba mint a hadügyminisztériumba beosztott tábornokhadbíró. 1880 március 2-án halt meg Bécsben. (Beck Ödön ezredes szíves közlése a Kriegsarchiv személyzeti lajstromaiból.) 3 Stumpf Jozefin komorna vallomása. 1849 okt. 8.