Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Siklós Albert Zenei lexikona; I. kötet. Ism. Major Ervin 77

•80 TÖRTÉNETI IRODALOM, Transilvano-ja (1593—1609),1

Rauch András- művei (Concentus Votivus, 1635; Missa, Vespera et alii sacri concentus, 1641 etc.), Bozóky Katholikus karbeli kótás énekeskönyve (1797), Veszpiémvármegyei nóták (1823—1832) stb. stb. Nem sorolhatjuk föl valamennyit, mert e rövid ismertetésben újabb zenei lexikont nem adhatunk. Magától értetődik, hogy a lexikonban elsőrendű fontosságú volna az adatok helyessége, főleg a magyar vonatkozású címszóknál mert a laikusnak nincs módjában, hogy azoknak helyességét más adatokkal egybevesse és ellenőrizze. Ε téren is &ok a tévedés, s ez bizonyítja, hogy a szerző sokszor készen vette az adatokat és azok helyességéről nem győződött meg. Milyen vonatkozásban kerül ide a Döbrenteicodex (40. 1.), Czech-codex (36. I.),3 Ráday Pál Lelki liódolása (72. 1.), Szőnyi Benjámin Szentek Hegedűje (109. 1.)? holott ezekben egyetlen egy hangjegy sincs. Szent Dávid Soltárai megjelenési évéül nem Maróthy énekeskönyvének 4

évszámát, 1743-at, hanem Szenczi Molnár Albert zsoltárai első kiadásának megjelenési évét: 1607-et kellett volna megemlíteni. (Megjegyezzük, hogy az 1608-as kiadás egy példánya megvan a Zeneakadémia könyvtárában s így a szerző számára könynyen hozzáférhető lett volna.) Organo-Missale szerzője nem Kájoni Gáspár, hanem Kájo-ni János, s a mű nem 1677-ben, hanem 1667-ben keletkezett.5 A Kájoni-codex tartalma 13 (és nem 23) magyar táncon kívül0

4 magyar- (2 szöveg nélkül), 3 latin-, 2 cigány-ének, 2 oláh tánc, továbbá — tíznél több külföldi komponista (köztük Viadana, Banchieri, Schütz) műveitől eltekintve — Kájoni és a lőcsei Spielenberg János kompozíciói (misék és más liturgikus művek).7 De mindezeknél feltűnőbb a visszaesés a kalandos nyelvészetbe, mikor pl. a hegedős szónak a magyarázatánál a szerző azt állítja, hogy ez a (seb be-) hegedés szóval függ össze (60. 1.), pedig — miként Németországban videlet a videlaere, gîget a gígaere elengedhetetlen attribútumának tekintették — éppen így a magyar énekmondó is mindig zenész és e tulajdonságáról veszi nevét (hegedős, lantos).8 Egyáltalán a szómagyaráza-1 Megvan a Nemzeti Múzeum könyvtárában. - A soproni ev. egyházközség orgonistája volt 1629-től 1656-ig. 3 A Nyelvemléktárban megjelent kódexeink közül csak a Nádorcodexben (1508) és a Batthyány-codexben (1541—63) van hangjegy -(Nyelvemléktár XV. és XIV. köt.). 4 A' Soltároknak négyes Nótájik ... 5 Bartalus: A magyar egyházak szertartásos cnekei a XVI. és XVII. sz.-ban, 1869, 108. 1.; Seprődi: a Kájoni codex irodalom- s zenetörténeti adalékai. Irod.-tört. Közi. 1909, 145. 1. β A 23-as szám nyilván onnan ered, hogy Seprődi id. közleményében 25 adalékot közöl. 7 Seprődi id. közleménye Irod.-tört. Közi. 1909, 2—4. füzet. 8 XVI. sz.-beli szótárainkban is egymás mellett találjuk a hegedűt 'ás a hegedőst. Pl. a Murmelius-féle latin-magyar szójegyzékben (1533-ból)