Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Kurucz György; lásd Bartos.
864 TÖRTÉNETI IRODALOM. 864 Albisi Barthos Indár és Kuruez György: Történelmi atlasz. Magyarország történelmének tanításához. Kiadja a M. kir. áll. térképészeti intézet. Budapest, 32 1. Több mint negyedszázaddal ezelőtt, az országos történelmi kongresszuson dr. Márki Sándor vetette fel a történelmi térképek kidolgozásának eszméjét.1 Az általa kijelölt elvek' alkalmazására olyan kiváló történettudósok siettek, mint Márki Sándoron kívül Pauler Gyula, Acsády Ignác, Csánki Dezső és Marczali Henrik. Tudományos kutatásaik színe-javát rögzítették meg történelmi térképtervezeteiken, hogy azután Kogutowicz Manó szakavatott módon megrajzolhassa azokat. Ilyen körülmények között 19 történelmi falitérkép és anyagukkal nagyjában egyező két történelmi atlasz lett iskoláinkba bevezetve. Azóta új történelmi fali térképek nem készültek, a Kogutowicz Manó által rajzolt régi történelmi atlaszok anyagának gazdagodása helyett Kogutowicz Károly dr. szerkesztésével két olyan történelmi atlasz jelent meg, mely tartalmilag alig mutatott előhaladást, forma, technikai előállítás tekintetében pedig határozott visszaesést jelentett. Ez adja meg a jelentőségét az albisi Barthos Indár és Kuruez György tervezésével az Állami Térképészet kiadásában megjelent új magyar történelmi atlasznak. Az új történelmi atlasz megfelelő nagyságban és gazdag tartalommal jelent meg. Harminckét lapon 24 térképet ad a magyar történelemről. Az eddig megjelent magyar történelmi atlaszokkal szemben új anyagot tartalmazó térképei közül •—nak Magyarország őslakóit, a hunok, germánok és avarok korát, a honfoglalást megelőző kort, a török hódoltság, Mária Terézia, II. József korát és az erdélyi fejedelemség történetét bemutató térképek. Az egyes lapok részleteiben is találunk új anyagot. Például a Törökbirodalom legnagyobb kiterjedése korabeli térképen, Acsády Ignác hasonló tárgyú térképével szemben, Thököly Imre felsőmagyarországi fejedelemségét is megtaláljuk. Fölösleges az atlaszban nincs, mert ami kevés a tanítás szempontjából fölösleges, az a kutatásnál teljesen nélkülözhetetlen. A bemutatott korszakok szerencsésen vannak megválasztva, mert történelmünk legfontosabb korszakait rögzítik térképre. Mindamellett az Árpád-korról egy térkép helyett lehetett volna kettőt adni, a Bethlen Gábor halála korabeli Magyarország helyett pedig inkább a bécsi béke korát kellett volna választani, tekintve azt, hogy Erdélyről úgyis külön térképet adtak a szerzők. A részletekhez a következő megjegyzéseink vannak: a Magyarország őslakóit bemutató térképen az agathyrszek 1 Századok 1885. 2 Egyetemes Közoktatásügyi Szemle. 1891.