Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Kurucz György; lásd Bartos.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 865 települési helyét feltűnőbb típussal is lehetett volna megjelölni, annak kidomborítására, hogy volt olyan szerepük, mint a később betelepült dákoknak. Ugyanezen térképen a kelta városok közül nem találjuk meg Taurunum-ot (Zimony), Carnuntumot (Petronell) és Singidunuin-ot (Belgrád). Nemcsak ezen a térképen, de a népvándorláskorabeli első négy térképen a Duna Danutous-nak van jelölve, csak a római térképen Danubiusnak. Pedig a Duna sem a római uralom előtt, sem utána nem volt Danuftius, mert nem a görög Δανούβιος-bói származik, fianem a kelta Danuvius-ból. A római uralom korának térképe nagyjában Kiepert, Kuzsinszky, Domaszevszki és Finály térképeivel egyezik. Pedagógiai szempontból előnyös volt a vitás helyek lehető mellőzése. (Pl. Osones, Valcum, Caput Sternum, etc.) Mindamellett kisebb tévedések találhatók rajta. A limes Daeicust a szerzők feltüntették, de nevét még a jelmagyarázatban sem jelölték meg. Taurunum (Zimony) és több más tfontosabb település kimaradt. Gratianus szülőhelye és Eusebius püspök vértanú helye, Cibalae (Vinkovce), a keresztény archaelogia szempontjából fontos Alisca (Szekszárd) és a várfeliratáról híressé vált Laugarico (Trencsén) nincsenek feltüntetve. A Vágról nem lehet tudni, hogy a szláv Vacha-Uacha-Auche vagy a kelta Durie vagy Cusus volt a neve, éppen azért, nevét még nem lehet határozottan megjelölni. A Morva-folyó nem Margus, hanem Tacitus szerint Marus. Az Olt nem Aluta, hanem Alutus. A többi térképről csak általánosságban kívánok szólni, de néhány hiányára mutatni nem mulaszthatom el. Az Árpádkori lapon nem látjuk Cserhalom helyét. Ugyanezen lapon a Kis-Alföld nomenclaturájának gazdagabbnak kellene lennie, annak megvilágítására, hogy a sűrűbb településű területek közé tartozott. A Törökbirodaloin legnagyobb kiterjedését feltüntető lapon Szoboszló nem látható, pedig aprajanagyja hősi halált halt. Az öreg hajdúvárosok közül kimaradt Vámos-Pércs feltüntetése szükséges. Az erdélyi lapokon nem látjuk a székely székhelyek közül Orbát és Kászont. Az atlasz minden egyes lapjának színezése mintaszerű, illő komolyságií. Magyarország következetesen mindvégig rózsaszínnel van jelezve, ellenben a szomszédos országok színe a különböző lapokon változik. A térképek szövegrészei könnyen olvasható, éles betűkkel vannak szedve. A rajz általában tiszta és pontos. A vízrajz hűségesen tükrözi vissza a folyók szabályozásának, mocsarak lecsapolásának történetét. Egyetlen lényeges hiánya az atlasznak, hogy hegyrajza nincs. Magasabb kultúrájú államok történelmi kartográfiája terén ma már nagyon széles tért hódított az a paedagógiai <elv, mely a történelmi térképeket is genetico-pragmaticus alapokra kívánván fektetni, nemcsak az események terének, he-Századok, 1926. IX- X. füzet. 55