Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827–1833. Ism. Iványi Béla 857

TÖRTÉNETI IRODALOM. 863 Ε tekintetben egészen más volt a felfogása Bárczy István polgármesternek. Szerinte „a közigazgatás jósága a takarékosság elé helyezendő". Polgármestersége korszakot jelentett a főváros történetében. Bátorsága lévén a cselekvésre, ha hitel árán is, néhány év alatt többet alkotott, mint elődei évtizedek alatt. Főtörekvése volt, hogy a községi politikát függetlenítse a kormányzati politikától. Városfejlesztési, kulturális és szociális programinja egyaránt lendületes volt. Programmjából elsősorban a lakásépítést valósította meg, a hatósági építkezés gondolatát diadalra juttatta. A közhasznú üzemek községesítését az egész vonalon ő indította meg. Soha sem tévesztve el szem elől, hogy az ország haladása újabb intézményeket, újabb tevekenységet igényel, cselekvéseit következetesen ehhez mérte s ezért az értékes alkotások egész sora fűződik nevéhez. Nagy beruházási programmját a világháború akasztotta meg, mely alatt s még kevésbbé az azt követő forradalmi időkben alkotó munkáról nem lehetett szó. A hivatott vezető, a tanács függetlenségét teljesen megszüntette az, hogy a forradalmi kormány külső tagokat küldött a tanácsba. A tisztviselők szakszervezeti jellegű tömörítése pedig valóságos anarchiát idézett elő, ami a proletárdiktatúra kikiáltása után még nagyobb arányokat öltött. „E szomorú korszak csupán a társadalmi bomlás, a gazdasági züllés és a kulturális hanyatlás tüneteiben gazdag s olyan értékek megsemmisítésére vezetett, melyek évszázadok munkásságának az eredményei voltak." A proletárdiktatúra bukása után a keresztény nemzeti alapon álló restauráció következett. A vezetőszerep a községi keresztény pártnak jutott, mely előtt a romokat takarította el, de emellett jelentős alkotásokat is felmutatott. Nagy vonásokban ismertettük a jubiláris munka tartalmát. Szerzője Budapest történetének legalaposabb ismerője és lankadatlan szorgalmú búvára, sok értékes adatot tárt fel benne, de korántsem mindent. ítéleteiben biztos, megállapításaiban szabatos, az adatközlésben föltétlenül megbízható, a politikai vonatkozású jelenségekkel szemben azonban a határozatlanság látszatát kelti. Jóformán minden során megérezhető a tárgy szeretete és ismereteinek bősége. Űgy látszik, alaposan megszívlelte a Bél Mátyástól mottónak használt komoly intelmet, hogy „pátriám prodere nef as; scelus contra, cum possis, nolle illustrare". A jubiláris munkához dr. Sipőcz János polgármester írta az előszót, melyben az ötven esztendő tanulságait vonja le; a könyv végén levő tárgymutató pedig annak használatát könnyíti. Dr. Budó Jusztin.