Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827–1833. Ism. Iványi Béla 857

862 TÖRTÉNETI IRODALOM. 862 tatások költségeire 25.000 forintot szavazott meg. A kiállítás bel- és külföldnek fényes látványát mutatta fel annak, „mivé emelkedett Magyarország viszonylag rövid idő alatt ... a nemzet lelkesült hazalisága mellett". 1883-ban a lakáskérdés került az érdeklődés középpontjába. A lakosság szániának emelkedése arányában nőtt a nagyvárosi élet szomorú tünete, a lakásínség. A baj orvoslására egyesek családi házak építését sürgették, viszont mások a kislakásos bérházak építésére fektettek súlyt. A főváros támogatásával pozitív eredményt a Házépítő Tisztviselők Egyesülete tudott felmutatni, amely előbb 117, majd 95 családi ház felépítésével létrehozta az első családi háztelepet, a mai Tisztviselőtelepet. A közélelmezés javítása érdekében a hatóság a magán vágóhidakat megszüntette és közvágóhidat, mellette marhavásárteret, illetőleg marhavásárcsarnokot, majd sertésközvágóhidat s azzal kapcsolatban sertésvásárt állított fel. Az élelmiszerpiacok központosítása céljából egy központi és több kerületi vásárcsarnokot épített. Több évtizedes tervezgetés és kísérletezés után a vízellátást is megoldotta. 1893 június végétől kezdve szakaszonként üzembe helyezték a káposztásmegyeri végleges vízművet. Megvalósította a főváros általános csatornázását. A közlekedésügy terén is nagyjelentőségű újítással találkozunk. 1887 november 28-án helyezték üzembe a Teréz-körútnak a nyugati pályaudvar és Király-utca közötti vonalán az első alsóvezetékes villamos vasutat s rövidesen a lóvasutakat mind villamos vasutakká alakították át. A budai oldal nagyobbarányú kiépítésére csupán a budai vár erődjellegének megszüntetése után kerülhetett sor, ami 1875 október 19-én meg is történt. Ezután már Buda külső képe is változáson megy át: újjáépítik a királyi palotát, restaurálják a Mátyás-templomot, művészileg kiképzik a Halász-bástyát. Természetes azonban, hogy a sok törekvés közül egyikmásik csak a terv területén maradt mindvégig s nem emelkedhetett a tényező szerepére a főváros fejlődésében. De így is, a honalapítás ezeréves jubileuma alkalmából, az ezredéves kiállítás területén emelt külön fővárosi pavillon szemlélhetővé tette azt a nagyarányú fellendülést, mely a főváros életének gyökeres átalakulását eredményezte. Kammermayer Károly 23 éves polgármesterségének korszaka „a lázas munka, az alakulás és rohamos fejlődés korszaka volt". Érthető, hogy ez nagy mértékben vette igénybe a főváros anyagi erejét. Ezért utódai, Márkus József és főleg Halmos János, a kiadások megállapításánál a legszigorúbb takarékosság alkalmazását kénytelenek hangsúlyozni. Nevezetes alkotások megteremtésére tehát polgármesterségük alatt nem igen lehetett gondolni.