Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827–1833. Ism. Iványi Béla 857
TÖRTÉNETI IRODALOM. 861 kedési utakat mind e törvénycikk programmjában találjuk meg. Ε törvénycikk szervezte meg a fővárosi közmunkák tanácsát is, mely kezdettől fogva minden igyekezetével azon volt, hogy a főváros külsőleg is valóságos nagyvárossá fejlesztessék. Ezért elsősorban a főközlekedési útvonalak kiépí« tésére irányította figyelmét és tényleg megvalósította a sugárutat, amelyet tervezőjéről, gróf Andrássy Gyula miniszterelnökről Andrássy-útnak neveztek el; a belső körutat s a főváros nagyvárosi jellegének kidomborítására kiválóan alkalmas s eredetileg hajózható csatornának szánt nagykörutat, mely az 1896. évi ezredéves kiállításra csaknem teljesen kiépült. Ugyancsak az 1870 : X. törvénycikk alapján épült 1872 és 76 között, mint a nagykörút szerves kiegészítése, a Margit-híd, mely a Lipótváros kiépítését mozdította elő. A főváros külső díszét emelték s emellett a nemzeti hagyományok iránti tiszteletet is kifejezésre juttatták a főváros első emlékszobrai, amelyeket szintén ebben a korban állítottak fel; nevezetesen báró Eötvös József, gróf Széchenyi István, Petőfi Sándor és Deák Ferenc szobrát. A szépítési szempontok mellett állandó figyelemmel voltak a vezetőkörök a közművelődés ügye iránt is. Ezen a téren nagyjelentőségű alkotás volt az 1875 október 15-én az uralkodó jelenlétében ünnepélyesen megnyitott Népszínház, mely a nemzeti nyelv és szellem terjesztésének egyik leghathatósabb tényezőjévé lett. Pest városa a színház céljaira, miként 1834-ben a Nemzeti Színház számára, ingyen telket adományozott és számottevő összeggel járult hozzá az 1875—1884 között felépült Operaház költségeihez is. A főváros külső díszét emelte s a hazai közoktatásügynek is jelentős lendületet adott több főiskolának a felépítése. A főváros ezen a téren is messzemenő áldozatokat hozott. Serényen munkálkodott a város hatósága a közgazdasági érdekek előmozdításán is. A bajokat kiirtani, a hiányokat pótolni igyekezett. Így a főváros gabonakereskedelmének fellendítésére 1880 és 1883 között közraktárakat épített s ezáltal a magyar gabona versenyképességét is fokozta. A városi hatóság alkotó tevékenysége a következő években sem szállott alá, ellenkezőleg, maradandó alkotásokkal igyekezett gyarapítani a már meglévők számát. A művészetek iránti érdeklődés bizonysága volt pl. egyebek között a közgyűlés azon határozata, hogy képzőművészeti célokra 1880-tól kezdve évi 4000 forintot vesz fel költségvetésébe. A régi Epreskertből 4000 négyszögölnyi területnek a felállítandó Képzőművészeti Akadémia részére való átengedése hasonlókép áldozathozó hatósági támogatást jelentett. Az 1885. évi országos kiállítás céljaira az újjáalakított Városligetben ingyen kiállítási területet és 50.000 forintot, a fogad-