Századok – 1925-1926
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: I. Károly királyunk nevéről 842
844 MISKOLCZY ISTVÁN. könyvtár XIV. századból származó Villani-kéziratait, s közülök kiválasztottam azt, melyet legpontosabbnak találtam,1 ebből veszem a következő idézeteket. A magyar király Nápolyba érkezéséről beszélve azt mondja: Umberto re d'Ungheria con Andreasso ecc. (219.1.). Megtaláltam a „Quando mori cbarlo Uberto Be dungheria?" címet s az író a szövegben már Carlo Ruberto-nak nevezi a magyar királyt. Majd ismét: La reina dungheria moglie chefíu del detto Carlo Uberto ecc. (269. 1.). Egy másik belyen: Come e per che modo fu morto il re Andreas eccJ Andreas figliulo figliulo (sic!) di carlo ι uberto re dungheria ecc. (288. 1.). Itt tehát Villani felváltva használja az Umberto-t, Uberto-t és Ruberto-t, amiből két lehetőség vezethető le: vagy hanyag Villani a nevek használatában, s ez esetben mint megbízhatatlan tanura álláspontunk igazolására reá nem hivatkozhatunk, vagy vegyesen használták a három nevet. Oklevélre csak a firenzei köztársaságnak 1386 február 15-én és március 15-én Mária magyar királynőhöz írt levelére hivatkozhatunk, melyben a királyné nagyatyját Karolus Umbertus-nak nevezi, míg II. Károly unokájáról szólva, csak Karolus-t használ s ugyanígy nevezi magát a magyar király is. A firenzei köztársaság levele azonban nem lehet perdöntő, — bár Wertner erre támaszkodva mondja ki ítéletét, — „mert igen világos az összefüggés közte és Villani krónikája között".2 Ellenben Ughelli, mikor elbeszéli Humbertus püspök történetét, megjegyzi, hogy a vatikáni kódex, amelyből merített, a püspök nevét Ubertusnak írja.3 Az 1308-ban megválasztott nápolyi érsekről azt mondja, hogy neve „Hunbertus, seu Umbertus, sive Imbertus" volt:4 A Hunbertus és Hubertus alakok fölcserélése könnyen megtörténhetett s ezért használták azonos jelentésben a két nevet. Ennek magyarázata azonban a nyelvészek feladata. Mivel már előzőleg bebizonyítottuk, hogy a Rubertus-t és Ubertus-t is fölcserélték, végeredményként megállapíthatjuk, hogy a nyelvhasználat nem tett szigorú különbséget a három név között. ' Bibi. Nazionale ms. II., I. 135. sz. Turul, 1912. évf. 172. 1. 3 Italia sacra. Venetiis. 1717. I. 107—108. 1. 4 U. ott VI. k„ 120. 1.
