Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 823· mikor primogenitusaikat királlyá koronázták, nem fiaiknak.l Ezek alapján úgy véljük, hogy a tudományos vélemény, mely szerint az „ifjabb királyság"-gal biztosították Árpád-kori királyaink elsöszülötteiknek az utódlást, nem egyéb a Habsburgok „ifjabb királyai"-ról vett analógiánál, ez újkori intézménynek a XIII. századba való visszavetítésénél. Habsburg-házi királyaink — tudvalevőleg — egészen az 1687. öröklési törvény életbeléptéig tényleg elsőszülött fiúk megkoronázásával biztosították az utódlást; sikeresen szorítva vissza a rendek királyválasztó törekvéseit. (V. Ferdinánd 1830-i megkoronáztatása I. Ferenc által már nem tekinthető egészen ilyennek.) # Röviden összefoglalva tehát a trónöröklés rendjének vizsgálatából nyert eredményeinket, megállapíthatjuk, hogy az Árpád-korszakban meghatározott öröklési rend volt Magyarországon. Forrásilag kimutatható, hogy a XI. (s valószínűleg már a X.) században a senioratust, a 1 Timon Ákos: Magyar Alkotmány és jogtörténetében tBpest, 1906, 117 1.) helyesen állapította meg az ifjabb királyi hatalom engechnényvoltát, de nem a XIII. századi primogeniturára való hivatkozásokat. Szerinte: „IV. Béla és V. István még atyjuk életében megkoronáztatván, az elsőszülöttségi vagy a hercegségi jogra hivatkoznak (ius ducatus, ius primogeniturae), de nem mint a királyi hatalom elnyerésének hanem mint a királyi hatalomban való részesedésnek jogalapjára." Azonban „jus ducatus és „jus primogeniturae" két különböző dolog. s az ifjabb királyság sem a hercegségi jogból fejlődött ki, mint azt Timon előadja. Dueatust, hercegséget kapott, nemcsak az első fiú, hanem a második is, így IV. Béla öccse, Kálmán is, ki egy ideig halicsi király is volt, majd pedig V. István öccse, Béla is. Másfelől a királyi hatalomban való részesedést nem alapítják a primogenitura jogára, mert hiszen éppen a másodszülött Béla herceg is részt vett "országos kormányzásban, például az 1267. törvényt is hármuk nevében adják ki. Ami pedig a Timon által felhozott V. Istvánféle oklevelet illeti (Fejér Cod. Dipl. V/l. 104. 1. 1271-ből) az a fent leírt küzdelmekre vonatkozik, melyeket V. István apja ellen hercegsége folytonos gyarapítására, illetőleg, mikor ettől IV. Béla megfosztani szerette volna, visszaszerzésére folytatott. Ezen oklevél következő szavaival: ius ducatus a [progenitoribus] nostris regum primogenitis institutum... már csak azért sem érthette István azt, hogy hercegség csak elsőszülöttet illet, mert tulajdon öccse: az őt túlélt Béla herceg is megkapta apjuktól a szlavóniai hercegséget, s ekkor már vagy tíz éve volt annak birtokában. (Ld. Pauler, i. m. II. 247. 1. 1260-ban.)
