Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

818 liARTONIEK EMMA. herceg mellett lép fel teljes tekintélyével a következő megokolással: Salamon regulus, aki „lealázta az ország királyi méltóságát"... s ezért Isten Gézára ruházta a királyi hatalmat, Salamon pedig „mint azelőtt joga volt a koronára, szentségtörő merénylete által elvesztette".1 Salamon ugyanis IV. Henriknek engedte át hűbériil Magyarországot, pedig ez VII. Gergely szerint pápai hűbér. Vagyis, politikai okokból elfordul a primogenitura szerinti, s hosszú idő óta tényleg uralkodó, koronás, fölkent királytól, mivel az méltatlannak bizonyult az uralomra. Nem törődve tehát öröklési joggal, VII. Gergely Géza mellé áll, mert ő benne a magvar királyi hatalomnak Salamonnál méltóbb viselőjét látta. Ezen a tényen mit sem változtat az, hogy a szentszék második beavatkozásakor III. Ince viszont az elsőszülött III. Lászlót védi II. Andrással szemben: egyfelől, mert később elismeri Andrást is, másfelől, mert fentebb láttuk, hogy miképen gondolkozik öröklési jogról. Szintúgy a XIII. századvégi pápák is politikai okokból avatkoztak a magyar trónkérdésbe. A magyar püspökök viszont, szintén Salamon és a két herceg harcában szólnak bele kimutathatólag először magyar trónviszályba. Itt irányadó Dezső püspök állásfoglalása. Már említettük, hogy Dezső lebeszéli ugyan Gézát a Salamon elleni támadásról, de láttuk azt is, hogy ő mindamellett a senioratus alapián áll.2

Később már Géza király korában kitűnik az is, hogv a Salamon melletti föérv ennek felkent és megkoronázott volta.® Nem lehet tehát mondani, hogy a püspöki kar primogenitus volta miatt kelt Salamon védelmére: inkább az ellentéteket kiegyenlítő békét akarták, semmint valamelv elvnek győzelmét, s mert a szelíd és meggondolt Gézát (s a kegyes Lászlót) könnvebb volt rábeszélni, mint, a vitéz, de kegyetlen és féktelen Salamont, a két előbbit bírták engedékenységre. 1 Ld. Panier, i. h. I. 132—3. 11. és az oklevél (1075. április 14.) Fejér, Cod. Dipl. I. 424—5. 11. és előzőleg 420—423. 11. 1074—1075. 2 ívd. Bécsi Képes Krónika, ed. Toldii LVII. 1.. 53. cap. 3 1077-ben, kevéssel halóla előtt Géza Dezső érsek (?) rábeszélése után a papság előtt megvallja: se peceasse ouia regnum legittime coronati Regis occupaverat... Bécsi Képes Krónika, ed. Toldy: LXXV. 1.. 61. cap., amiből nyilvánvaló, hogy Dezső ezzel próbálta megtéríteni.