Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

808 liARTONIEK EMMA. Colomani, valamint áz a tanácskozás és vizsgálat, melyet Béla, a trónkövetelő mozgalmáról értesülve, annak kiderítésére indított, hogy vájjon Borics tényleg Kálmán fia-e 1 Amire az ő hívei azt válaszolták, hogy: adultorum et nullatenus iam dignum esse corona Regis,1 Ez olyan színezetet ad az egész vitának, mintha az. esetben, ha Borics törvényes fia lenne Kálmánnak, akkor ennek gyermektelenül elhalt első fia: II. István után az életben lévő ifjabb fiút: Boricsot valóban megilletné a korona. (Ezzel természetesen egyáltalán nem akarjuk azt mondani, hogy Béla — miként Szent László — hajlandó lett volna a legitim királynak adni át a koronát. Ezt az egész vizsgálatot nem tekinthetjük egyébnek formaságnál.) A Gesta írójának ez a meglepő hallgatása az öröklési jogról a primogenitura melletti állásfoglalásával függ össze. A II. Béla-, II. Géza-kori continuatio ugyanis—^mint fentebb kifejtettük — a primogenitura alapján áll s II. Béla híve. Csakhogy II. Bélának Kálmán és II. István után, szemben Kálmán fiával: II. István öccsével, a primogenitura szerint semmi öröklési joga nincs. Ő — amennyiben utódlásánál, lévén a nemzetség utolsó férfisarja, még más szempont is szóbakerült, azonkívül, hogy a szent király nemzetsége maradjon uralmon — öröklési jog szempontjából csakis a szeniorátusra alapíthatta királyságát, hiszen vagy tíz évvel idősebb volt Boricsnál.2 A Gesta-folytatás írója tehát jogi meggyőződését nem érvényesíthette Béla érdekében, kinek híve volt: álláspontja, a primogenitura csak az ellenfél mellett bizonyított volna s írónk ezért inkább egyáltalán nem szólt öröklési jogról. Ez az argumentum ex silentio az utolsó s a fentebb tárgyalt Salamon és Kálmánra vonatkozó jelentésekkel együtt az egyedüli nyom, ami az akkoriak felfogását fenntartó Szent László-kori Gestában és annak II. 1st-' ván- és II. Géza-kori folytatásaiban feltalálható. összefoglalva eddieri eredményeinket, megállapíthatjuk, hogy mind a Szent László-kori írónak, mind pedig az ö Gestáját 1152-ig folytató, illetőleg az 1127-ig terjedő continuatiót Kálmán- és II. István-ellenesen átdolgozó írónak igen világos fogalmai voltak az örök-1 U o. XCIII. 1. 2 Lásd Pnidcr Gyula i. h. I. 224. és 240. 11.