Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 807· Még egy nagy trónviszályról szól részletesen a Bécsi Képes Krónika 1091 utáni interpolálója, vagyis a Szent László-kori Gesta Ungarorum II. István-kori folytatásának II. Géza-kori continuatora és átdolgozója: II. Béla és Borics versengéséről. Ebben az esetben még jobban megnehezíti az öröklési momentum kihámozását a tényekből az a körülmény, hogy mindkét fél személyes tulajdonsága miatt alkalmatlan a trónra. Béla vak (a Budai Krónika szerint Kálmán azért vakította meg, hogy ne legyen méltó a királyságra),1 Borics illegitim.2 Ha most már az egykorúak vagy közel egykorúak véleményét hagyományozó II. Géza-kori Gesta-folytatást vizsgáljuk, igen feltűnő, hogy ez Béla mellett nem tud felhozni más érvet, mint hogy „iure regnum habere debet . . . et. ipse régnât cum consensu totius regni",3 anélkül azonban, hogy a „iure" közelebbi tartalmát (koronázás! öröklési jog? elődje, II. István jelölése? a nemzet választása?) megnevezné. Nem szól tehát öröklési jogról és rendről, pedig Kálmán és Álmos viszályában szólott s bebizonyította, hogy nagyon is tisztában van e fogalmakkal. Viszont Borics ellen csak azt tudja felhozni, hogy adulterinus s nem Kálmán fia. Igen nevezetes továbbá a Borics-pártiaknak tulajdonított egyik mozgatóok: credentes ipsum (Boricsot) esse filium Regis Szent László-kori író szeniorátusi állásfoglalását és a II. Béla—II. Géza-kori átdolgozó primogenitura melletti hitvallását, mint egyugyanazon írónak önmagával való ellentmondását ki akarnók egyeztetni, akkor ahhoz az erőltetett és teljesen valószínűtlen conjecturához kellene folyamodnunk, hogy cz az író munkája készítése közben megváltoztatta az öröklési rendről alkotott felfogását: Salamon és a hercegek viszályában még a szeniorátus, Kálmán király trónraléptekor már a primogenitura hívének mutatva magát. Azt sem szabad tekintetbe venni, hogy a tények igazolják ezt az előadást, mert a korhűségnek ezt a fokát — száz év előtti, a korabelivel ellenkező jogállapot hű felkutatását — középkori íróról feltételezni nem lehet. 1 Budai Krónika, Podhradszky-kiadks: privavit lumine, ut non sit dignus portare coronam Sancti Regis. 178. 1. 2 Lásd ehhçz Kern Fritz: Gottesgnadentum und Widerstrandsrecht, 61. 1. és 108. jegyz. és Bécsi Képes Krónika ed. Toldy, XCVII. 1.: midőn Borics VII. Lajos francia király sátrába quasi ad ecclesiam menekült s a király lábai elé quasi ad altare borult, megjegyzi: magistri nostri sic inter -pretantur ut adulterinam progeniem non communicat ecclesia. 3 Bécsi Képes Krónika, XCW. 1.
