Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 791· -de sokkal későbbi tudósok sem tudtak szabadulni saját koruk jog-, törvény- és alkotmányfelfogásától, nem kifogásolhatjuk tehát, hogy a XVIII. század történet-és közjogtörténettudósai sem mentek ettől a hibától, hiszen korukat jó másfél századdal kellett volna meghaladniok, hogy felismerhessék a középkori jog, törvény és alkotmány, s ebben trónöröklési jog valódi természetét. Mint említettük, mindenekelőtt a nemzeti történetírás —- szabatosabban: a jezsuita annalisták — találták magukat szemben e kérdéssel, az általános történet előadása közben. Nem lehet itt célunk Timontól Prayig felsorakoztatni mind ez írók véleményét e tárgyban, annál kevésbbé, mert ezek, híven a történetírás feladatairól vallott felfogásukhoz: az események évkönyv alakban való eg-yszerű elbeszéléséhez, nem mondanak véleményt a trónöröklésről, hanem csak az egyes utódlási esetekkel kapcsolatban említik az utódlás módját. Általában — mint első kiemelkedő úttörők — Tim,on és Túró ezt híven recitálják az e részt forrásul használt krónikákat, s anélkül, hogy állást foglalnának ebben a céljaiktól távol eső tárgyban, előadásukban a trónbetöilés módjaként hol választás, hol öröklés szerepel. Valódi lendületet e kérdésnek csak a tárgyi szempontokból kiinduló államismereti és köz jogtörténeti kutatás adott. Schmeizel Márton,1

az előbbi irány h i\-e, az uralkodó német közjogi theoriák hatása alatt az Árpádkori trónutódlást örökléssel vegyes választásnak nevezi: az Árpád-ház tagjaiból a nemzet választ, azonban választása rendszerint a primogenitusra esett, ita ut successio quasi haereditaria praeponderasse ferme visa sit. Nem munkájának jelentősége miatt emeljük ezt ki, hiszen Schmeizel e megállapításával nem jutott túl a XVI—XVII. századi történettudósok eredményein, noha amazok nem tárgyi szempontokból érték el ezt az eredményt, s velük szemben Schmeizel csak annyiban jelent haladást, hogy felfogását az akkor modern német közjogtudományi theoriákkal támasztotta alá. Mégis Schmeizel könyvecskéjét azért említjük meg, mert elsőnek foglalkozott monografice a magyar trónöröklési joggal, s 1 Kemény János báró neve alatt adta ki munkáját: Commentatio jurïdica de jure svccedendi... domvs Ávstriacae in Regnum Hvngariae. Halle, 1731. 169. 1.