Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 787 tekintjük át. Hiszen egy ilyen alaposan feldolgozott, a tudományt valóban századok óta foglalkoztató probléma fölött — mint már említettük — minden lehető megoldást felsorakoztattak s ezért minden újabb feldolgozásnak a régebbi eredmények kritikájára is ki kell térnie, nem is szólva azokról a tanulságokról, melyeket különösen a XVIII. századi munkákból meríthet. Ezenkívül maga a probléma megoldásának módszere, söt a probléma megfogalmazása is, részben a régebbi feldolgozások vizsgálatából, azt keresve adódott, hogy mi is a véleményekben eddig mutatkozó nagy eltéréseknek oka. Végül: a történetkutatás fejlődését egy speciális kérdés irodalomtörténetén szemlélve — lehet — régi és tekintélyes elméletek elavultaknak fognak látszani, melyek a történetkutatás valamely újabbi fejlődési fokán a tudomány akkori állása mellett az akkor elérhető legnagyobb eredményt jelentették, de amelyek idő haladtával a történeti módszer tökéletesedésével elvesztették jelentőségüket s csupán a régiek tekintélye tartja őket életben. Ezt tapasztaltuk az „öröklésbe oltott választás" theoriájánál, s bevezetésünkben egyrészt éppen e theoriának kialakulását s további életét kívántuk szemléltetni, a történetkutatás fejlődéséhez viszonyítva. Werbőczy tűnik elsőnek szemünkbe, azt keresve, hogy ki foglalkozott először az Árpádok trónöröklési jogával, az Árpád-kor trónbetöltési módjával. Mert igaz ugyan, hogy a XIV. és XV. században igen sokat foglalkoztak az előző Árpád-korszakkal, általán a magyarság múltjával, hiszen ennek az érdeklődésnek köszönhetjük azt is, hogy Anonymuson kívül Árpád-kori történeti munkák ránk maradtak. De Anjou-és Mátyás-kori történetírásunk — melynek termékeiből pedig e korszaknak az Árpád-korról alkotott felfogását megtudnunk kellene — nem dolgozta fel önállóan a maga szempontjai szerint a magyarság életének megelőző századait, Thuróczi János, vagy a Bécsi Képes Krónika, a Budai Krónika és a családjukhoz tartozó krónikacsoport szerzői híven lemásolták, összeillesztették a kezükbe jutott Árpád-kori históriákat, anélkül azonban, hogy abban helyt adtak volna saját véleményüknek. A magyar történet feldolgozói közül csak az 50·
