Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Rackl; Michael: Die griechischen Augustinerübersetzungen. Ism. Tóth László 754

754 történeti irodai.om. képest tehát Herpayt, aki Hajdú vármegye főlevéltárnoka, elsősorban gyakorlati szempontok vezették akkor, amidőn e művét összeállította s munkájával „a múltra felvilágosítással és a jövőre útbaigazítással" akar szolgálni Debrecen város nemes polgárainak. A mű 20 oldalas bevezetésében a debreceni nemesség és összeírásainak eredeti forráskutatáson alapuló rövid történetét adja a szerző s azután: Debrecen sz. kir. város nemes családjainak alfabetikus névsorát kapjuk s minden családnál a nemesség eredeti levéltári alapforrásai lehetőleg idézve vannak. Azután külön a nem igazolt és kétes (dubiozus) nemesek névsora következik, végül függelékképen néhány Debrecenbe költözött és felszabadított (manumittált) jobbágycsaládra vonatkozó adatok közlésével a füzet befejezést nyer. Herpay Bihar, Szabolcs vármegyék levéltáraiból, Debrecen város levéltárából, a kollégium könyvtárának kézirati anyagából s máshonnan, lehetőleg eredeti forrásokból dolgozott, de azért a nyomtatott anyagot is felhasználta. Műve gyakorlati szempontból, nemességi, genealógiai kutatóknak nagyon használható s a kutatásnál való elindulást mindenesetre megkönnyíti, úgy hogy derék munkájáért csak elismerést érdemel. Iványi Béla. ltackl Michael: Die griechischen Augustinusübersetzungeii. Roma, 1924, Biblioteca Apostolica Vaticana, 8-r, 38 1. (Különlenyomat a „Miscellanea Francesco Ehrle" I. kötetéből.) A latin és a görög egyház uniójának kérdése egyik tengelye a középkor egyháztörténetének. A latin egyházban állandó a törekvés megteremteni a hit egységét Kelet és Nyugat között. Zsinatok, Programm- és vitairatok egész sora fárad az unió megteremtésén, de hasztalan; ha létre is jön rövid időre, tökéletes, dogmatikus egységgé, lelkiekben való egyesüléssé sohasem válik. Az unió meghiúsulásának egyik oka nem utolsó sorban az a körülmény, hogy a nyugati- és keleti egyház theologiája a középkorban önálló és nyelvileg is elszigetelt fejlődést mutat és a két egyház irodalma alig vagy éppen semmi hatással sincs egymásra. Ezt az éppen az unió megteremtése szempontjából jelentős hiányt észrevette már Humbertus de Romanis1 is, aki az Opus Tripartitumnak a görög unió ügyéről szóló fejezetében ugyancsak sürgeti a latin és görög egyházatyák munkáinak kölcsönös 1 V. ö. Birckmann, Berta: Die vermeintliche und die wirkliche Reformechrift des Dominikanergenerals Humbert de Romanis, Berlin, 1916 és Michel, Karl : Das Opus Tripartitum des Humbertus de Romanis O. P. Oberwarth. 1920. Kritikai ismertetésüket lásd e sorok írójától: Századok, 192,1, 103—7. 11. Továbbá Böle Kornél, 0. P. Adatok a Domonkos-rend liturgiájához és a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár idevágó kézirataihoz. Megjelent Horváth Sándor: A Szent-Domonkos-rend múltjából és jelenéből Budapest, 1916) c. műben.