Századok – 1925-1926
Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681
ZSIGMOND KIHÀLY Ú. Ν. SARKÁNYRENDJE. 713 Itt Znaimban Alberté volt a hatalom: az ő országában állottak, az ő csapatai vették őket körül. Az ellenkezésnek nem volt tanácsos hangot adni. Zsigmondnak Borbálára vonatkozó tanácsa is megfélemlítően hatott-A jelenlévő magyar urak így hát természetesen úgy mutatták, hogy készek Zsigmondnak így kérelemmé szelídült akaratát teljesíteni, készek Albertet is trónra emelni. Ez annyit jelentett, hogy Erzsébet a rendek által neki a leszármazás okán adott örökjog alapján volt,. Albert pedig a felesége révén reá esendő választás jogán lett volna trónra emelendő. Ezzel azonban az egységes királyi hatalom két egyenjogú személyre ruháztatott volna; s e hatalom egységes, összbangzó, egyirányú gyakorlását még a legodaadóbb hitvestársi szeretettől sem lehetett várni, s intézményesen nem lehetett biztosítani. A jogi és politikai kérdéseknek ebben a nehéz szövevényében a Zsigmondnak mihamar (december 9.) bekövetkezett halála után még egy hétig Znaimban tanácskozó magyar uraknak járható utat kellett találniok. Ez az út a királyválasztásnak, a királyválasztó jognak jogilag meg nem kötött szabadsággal való gyakorlásaként mutatkozott ugyan, de veszélyes kétértelműségeket rejtett magában. A znainii magyar urak ugyanis forma szerint mellőzték Erzsébet igényeinek elismerését s őt nem az 1411-i elismerés alapján jelentették ki királyul, hanem megválasztották királynőül a királlyá választott Alberttel együtt. Ebben a formában eltűnt Erzsébet jogának elsőbbsége Alberté felett, Erzsébet szempontjából ezé mellé lefokoztatot.t. De még ebben a formában is kettős uralomra vezetett volna, ha a választás jogi következményeit korlátlanul végrehajtják. Hanem már eleve nem volt szándékukban a korlátlan végrehajtás. Fenntartották annak lehetőségét, hogy a királynő jogállását szabályozhassák, tehát korlátozzák, mintegy királynévá tegyék csak az így egyeduralkodóvá váló Albert mellett.1 Mindennek 1 A znainii napok történetéről részletesebb adataink eddig· nincsenek. Pedig itt történt az a nagy fordulat, hogy éppen a mindig ellenszenvvel nézett Albert egyeduralma javára döntenek Erzsébet személyes érdekei ellenében. Kik voltak ebben a főtényezők Héderváry Lőrinc nádor mellett (akinek Erzsébet ellen való állásfoglalása az 1439. évi „törvényhozás"
