Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 57 és passim), német voltának átérzése és a munka megbecsüléséből kije-gecesedett polgári öntudata a gyűlölet hangját szólaltatja meg mindazokkal szemben, kik eszményeinek ellenségei. Ezen egyoldalúságát az emberek megítélésénél, amellett, hogy magában e túlzásokban is van magja az igazságnak, ellensúlyozza az a lelkiismeretesség, amelyet információi szerzésében s tárgyi adatainál tanúsít. Megbízhatóságát e tekintetben mi sem bizonyíthatja jobban, mint az ár-, mérték- illetőleg méret-adatok nagy száma, melyeknél inkább elhagyja a számadatokat, hogysem a valóságnak meg nem felelőt közöljön. Honnan vette, kiktől értesülései^ A tájékozódást, érdeklődést minden idegen számára szerfelett megnehezítette a törökök szigorú ellenőrzése. De a hosszú, csaknem másfélesztendei konstantinápolyi tartózkodás alatt Dernschwam mégis módját ejtette, hogy kielégítse érdeklődését. A politikai események nem igen érdekelték. Ez irányú értesülések megbízható forrásáig nem is juthatott el. S a különben hozzá is eljutott kósza hírekre nein sok papírost pazarolt. Ellenben ami őt valójában érdekelte, a közállapotok, a társadalom rétegeződése, a gazdaság organizmusa, ahhoz gyűjthetett adatokat a számára is megközelíthető alacsonyabb rétegek közt. Ismeretséget köt foglyokkal, katonákkal, a birodalomban szabadon mozgó kereskedő elemekkel, járja a várost, kimagaslóbb épületeit, piacait, áruházait, nyitott szemmel s nem lankadó érdeklődéssel. Tárgyi leírásain kívül legközvetlenebbek értesülései a gazdasági élet adatainál, mert itt maguktól a gazdasági alanyoktól szerezte értesüléseit s így útleírása különösen a gazdaságtörténetnek válhat értékes forrásává. De nem hanyagolhatja azt el az. epigráfia s a történeti földrajz sem, s csakúgy hasznát veheti az ethnográfia is. Az epigráfia, balkáni s Kisázsia részeiben a történeti földrajz, sőt a politikai történetírás is már fölhasználta Dernschwam adatait a wolfenbütteli és prágai másolatok alapján. De gazdaságtörténeti vonatkozásban még értékesítésre vár e becses útleírás. Dernschwam feljegyzéseiben sok értékes leírást nyújt a különböző termelési ágakról: állattenyésztés, földművelés, ennek keretében különösen a szőlő- s borgazdaságról, a kereskedelem és ipar helyzetéről. Mindezek megismerése őrá, kinek szeme Nyugat viszonyaihoz szokott volt hozzá, igen siralmas benyomást gyakorol. Leírásai értékét emeli, hogy nem elégszik meg az egyes gazdasági ágak állapotának leírásával, hanem, ha nem is szerves összefüggésben, keresi az elmaradottságnak okait is. És ez okozati kapcsolatok keresése s meglátása nem válik szégyenére az író ítélőképességének. Annyira, hogy műve e vonatkozásában is megérdemli a bővebb feldolgozást. Csak sajnálhatjuk tehát, hogy az annyi előnnyel rendelkező terjedelmes útleírásnak mindössze néhány oldala fog-