Századok – 1925-1926

Értekezések - HUSZTI JÓZSEF: Mantegna és Janus Pannonius 613

618 HUSZTI JÓZSEF. singe név hibás olvasásnak köszönte létét s mint ilyen, 1771 előtt sehol máshol nem lappanghatott. Theiner (Monumenta Hungáriám sacram illustrantia II. 320. 1.) a vatikáni levéltár eredeti regestáiból kiadott egy oklevelet s itt világosan Johannes de Chesmicse olvasható.1 Ez az adat kétségtelen hamisítványnak leplezi le mind a három „emléket" s így Janus Pannonius képmására vonatkozólag ezidő szerint, egyáltalán semmiféle ikonográfiái dokumentumunk nincs. Befejezésül még egy megjegyzést kell tennem, ami ugyan már nem tartozik szorosan a Janus Pannonius-Mantegna-kapcsolat. lényegéhez, mégis megemlítem, mert az igazságnak ismételt hangsúlyozásával talán sikerül végre kiirtanom egy kellemetlenül megrögzött balvéleményt, amit a szerzőnő is magáévá tesz. Ha jól tudom, Fraknói hirdette először irodalmunkban, hogy Y. Miklós pápa Janus Pannoniust, mint páduai diákot, megbízta Homeros fordításával. Ε vélemény alapján a drezdai2 könyvtár egyik XV. sz. kódexében lévő állítólagos Janus Pannonius-költemény: Ad Nicolaum V. de Homero traducendo. Ábel alátámasztotta ezt az állítást azzal, hogy e költeményt Adalék-jaiban kiadta. Azóta, akik nálunk Janus Pannoniusról írtak — talán az egy Király György kivételével — megismételték ezt az állítást. Balogh Jolán is arról beszél, hogy ugyanakkor, midőn Mantegna az Eremitani monumentális freskó-ciklusát festette, Janus Pannonius, V. Miklós pápa megbízásából, az Ilias latin fordításának monumentális feladatával birkózott. Ez a szépen elgondolt párhuzam megint, nem sikerült, inert V. Miklósnak eszébe sem jutott Janus Pannoniust ilyen gigászi munka elé állítani. Nem akarok hosszadalmas lenni és a XV. századi Homeros-fordítások kérdésének bő külföldi, különösen olasz irodalmával előhozakodni. Csak egyet említek. A nálunk is jól ismert, sokat idézett Voigt humanizmusról szóló művének már a második kiadásában kétségtelenül igazolja, hogy a Janus Pannonius neve alatt Ábeltől kiadott drezdai költemény (az egész tudományos legenda alapján) nem Janus Pannonius, hanem Carlo Marsuppini műve, akit V. Miklós valóban megbízott ezzel a feladattal.3 Hogy azonban 1 Fraknói: Vitéz J. 8. 1. — Bunyitay: A váradi püspökség tört. II. 138—139. lk. 2 Idézett ni. 154. 1. 3 Voigt: Wiederbelebung d. kl. Altertums IT·2 197. „Mar-