Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte 556

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 556 saságban tót kurucdalokról tartott felolvasásával foglalkozik, vitatva azt, hogy az Ernyey által bemutatott dalok népdalok lennének s így a tót népnek a magyarság iránt érzett rokonszenvét bizonyíthatnák. — A „Listinár" (Levelestár) rovatban közölt levelek közül figyelmet érdemelnek a pozsonyi ifjú tótok vezetőinek, Stur Lajosnak s Hurbán J. Miloszlávnak a levelei. — Stur Lajosnak 1842 június 19-i levele (II. évf.) a pozsonyi tót ifjúsági kör akkori belső válságára derít fényt. Hurbán Miloszláv 1838 július 25-iki levelében felvidéki útjáról számol be, többek közt arról a több helyütt megnyilatkozott óhajról, hogy a cseh helyett tót irodalmi nyelv teremtessék, maga is hozzátévén: „És igaz, hogy mi, ha akarnánk is csehek lenni, nem lehetünk". — Másik, 1841 jau. 29-én kelt levele a készülő „Nitra" évkönyvről szól s nem érdektelen a Zora körül csoportosuló katholikus tótok, valamint a pozsonyi ifjú-tótok mozgalmának megítélése szempontjából. (I. évf.) A II. évf. közölt 1844—1881. évi levelek közül a szabadságharc előttieket emeljük ki, mint amelyek a tót nemzetiségi mozgalom hirtelen fellendüléséről tartalmaznak adatokat. (Különösen az 1846 máj. 5-iki.) Azonfelül úgy ezek, mint a későbbiek is tájékozást nyújtanak a különböző irányzatok egymáshoz való viszonyairól, a belső küzdelmekről. Világ. 1925, 20. sz. A hívek és rebellisek. Albrecht főherceg három Magyarországról szóló jelentésének szövegét közli. Pest, 1851 okt. 31., 1851 és Ofen, 1852 ápr. 6-i kelettel. — 28. sz. Andrássy Gyula gróf: A két Bismarck és idősebb Andrássy Gyula. A német külügyi levelezés első hat kötetének megjelenése alkalmából párhuzamot von Bismarck és Andrássy politikai egyénisége között. — 29. sz. Andrássy Gyula gróf: Bismarck és Gladstone. Ellentétes politikájuk megvilágítása. — 31. sz. Steier Lajos: L'pótcár feladása 1849-ben. Ordódy honvédőrnagy szerepe Lipótvár feladásában. — 32. sz. Sz. M. : Kossuth Lajos a főrendiház reformálásáról. Kossuth 1871 jan. 12-én kelt levelében közölt felfogása a főrendiház reformjáról és 1870-ben megszövegezett, e tárgyú javaslatának közlése. — 83. sz. Gyomra Sándor: Albrecht főherceg hitelt szerez a pesti kereskedőknek. A pesti kereskedők küzdelmeiről a Bach-korszakban a hitelek kiterjesztéséért. Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschiehte. 1925. III. Heft. — Ε. Schlumpf. Datierung des Ungarneinfalles in St. Gallen und des Märtyrertodes des hl. Wiborada. A magyarok sanktgalleni kalarndját és szent Wiborada vértanúságát az Annales Sangaliensee majores, Beiehenaui Hennann krónikája és Hepidan szent Wiborada életrajza a 925. évre teszik. Ezzel ellentétben a sanktgallemi fraternitas könyve, az a.'aman-krónika és a szent epitaphiuma Wiborada halálát 926 május else jére, illetőleg másodikára teszi. A szerző, elsősorban Waitz nyomán, „megállapítja, hogy a magyarok betörése 926 május elsején történt, ugyanaznap érte Szent Wibordát a halálos sebesülés, aki annak következtében másnap ki is szenvedett. (Feltűnő, hogy Schlumpf nem említi Ekkehard krónikáját, amely a magyarok sanktgalleni kalandja kapcsán megemlékezik Wiborada haláláról is. V. ö. Magyar honfoglalás kútfői 335—342. 11. Pauler Waitzzal szemben megállapítja, hogyha magyarok betörése május 2-án törtónt, v. ö. A magyar nemzet története Szent Istvánig 60. és 168. 11. Hasonló eredményre jut Marczali is Ekkehard krónikájához írt bevezetésében.)