Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

AZ ELEMI OKTATÁS FŐVÁROSUNKBAN A TÖRÖK KlC'ZÉSE UTÁN. 47 Józsefváros őse, mellyel szemben a mai Belvárost már Altstadtnak kezdik nevezni. A külváros 1733-ban külön bírát kap Pindter Mátyás téglásmester személyében, aki 1736-ban a kisbíróval, esküdtekkel és az iskolamesterrel együtt fizetésért folyamodik.1

Talán már ekkor is Szlátkv (Schlaffky) Mihály a tanító, kit 1739-ben említenek.2 Majd Prenner Ádám (1746) és Zimmermann Mihály tanítókkal találkozunk, kiknek nevéből német iskolára következtethetünk. A város 1766-i jelentése szerint már mindkét külvárosban van német tanító, de esak egyiküknek van 12 forint fizetése. Az 1770—71-i országos iskolaösszeírás idején egyik külvárosi iskolának az 1767-ben is említett Omelkay Pál, majd később Csaby József (1775— 1776), másiknak 1771-ben Burgmoser János a tanítója. Mindegyiknek 50 tanítványa van. A kántori stóla a szegényes városrészben meglehetősen csekély lehetett. A XVIII. század harmadik negyedében ezek szerint Pesten 6, a három dunaparti testvérvárosban összesen 16 elemi iskola állott fenn. Pesten 1 magyar és 3 német katholikus tanító mellett 1 szerb és 1 görög működik. A legutóbbit a hívek közadakozásból fizetik. A szerb tanítónak ugyanannyi a fizetése, mint Budán. A többiek közül kettőnek 12 forint, a belvárosi német mesternek 75, magyar kartársának kétszerennyi a fizetése. Nem szabad azonban felednünk, hogy a város vagy a templom pénztárából kapott fizetés csak egyik és pedig gyakran nem a legfontosabb része a kántortanító összjövedelmének, melyet a helyi viszonyokhoz és a tanító egyéb foglalkozásaihoz képest igen eltérőnek kell tekintenünk. Madzsar Imre.. 1 Schmall: Adalékok II. köt., 9. 1. Pesti tanácsjkv 1736; dec. 14. 2 Tanácsjkv 1739 jan. 21.