Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 549

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 549 ban, illetőleg teljes szövegben közöl. — Föglein Antal: Zólyom város XIII—XVI. századbeli okiratai. Zólyom város levéltárának 19 legrégibb (1263—1563) oklevelét közli regesztákban. — Kisebb közlemények: Házi Jenő: Adalék Jakubovich „Miske ispán fia, István végrendelete 1164-ből" c. cikkéhez. A Jakubovichnál meghatározatlanul maradt „Inak" praediumot így 1364. évi oklevél alapján Veszprém megyébe helyezi. — A Kárászcsalád oklevelei. 1272—1572. közli 6 oklevél szövegét, illetve regesztáját. — Iványi Béla a szász egyetem és Nagyszeben városának új levéltári épületét írja le, egyben megemlékezik a brassói városi levéltárnak új otthonba költözéséről is. — Az Ismertetések közt D. F. Dedek L. C. : Monuinenta Ecclesiae Strigoniensis III.; Ányos Lajos Domanovszky Sándor: József nádor iratai I.; Miskolczy Gyula Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára; Z. Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok; G—i dr. vitéz Házi Jenő: Sopron sz. kir. város tört. I. 3.; Fekete Lajos Ahmed Kelik : Rákóczi király és kísérete az oszmanli birodalomban; Miskolczy Gyula J. Ziebermayr: Des oberösterreichische Landesarehiv és Ν. Radványi: Die Archive in der podkarpatska Rus; Hlb Catalogue sommaire du Musee des Archives Nationales; D. F. Daróczy Zoltán: Nemesi évkönyv I—II. c. müveket ismertetik. — A Vegyes közlemények első cikke gróf Klebelsberg Kunónak az ünnepeltetéséről emlékezik meg, amelyben a Magv. Tört. Társulat részesítette 50-ik születésnapja alkalmából. — Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma. Meleghangú, az intézmény szeretetétől áthatott cikkben számol be az Intézet első igazgatója, történetírásunk Nesztora, a Magyar Történelmi Társulat elsősorban annak jelenlegi elnöke által plántált gondolat valóra váltának nehézségeiről, a szerény kezdet küzdelmeiről, addig, míg végül a legfelsőbb tényező megértő támogatásával lehetővé vált az Intézet működésének intézményes biztosítása. — Az Orsz. Levéltár 1924. évi jelentése után Csánki Dezső Maver Béláról, az Orsz. Levéltár fiatalon elhúnyt ·ΐίβζίνίβ6ΐ0ίέΓ01, Gombos Albin Márki Sándorról, Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihályról, Miskolczy Gyula: Szentkláray Jenőről, Lukinich Imre Hellebrandt Árpádról emlékeznek meg elhúnytuk alkalmából. Nankelet. 1923. évf., 1. sz. llekler Antal: Michelangelo lelkiproblémája. A magasbatörő, nagyrahivatott lélek érzi, hogy nincs hozzá hasonló és nyomasztóan nehezedik rá az elhagyatottság. Óriási tervek, hatalmas alkotások forrnak agyában, míg egyszer arra eszmél, hogy deresedik a feje, az évek elröpültek s nincs már idő tervei megvalósításához. Kínzó önvád mardossa, alkotásaiban a mester vergődő lelkének keserűsége tör magának utat. — Szekfű Gyula: Petőfi-centenárium. Történetírói magaslatról szemlélve Petőfi egyéniségét és költészetét, kimutatja, hogy Petőfi akkor, amikor kozmopolitaként a világszabadságért, rajongott, nem távolodott ei a magyar talajtól, ízig-vérig magyar maradt. — Sz-t.: Történelmi tanulmány a magyar bortermelőről. Szekfű Gyula: „A magyar bortermő lelki alkata" című művét ismerteti. — Pais Dezső: Régi magyar nőnevek. A régi időben (a középkorban) a nevek, főleg női nevek, viselőjük egyéni tulajdonságával állottak összefüggésben. A legkülönbözőbb természetűek. 2. sz. Herczeg Ferenc: Emigránsok. Pálcát tör az októberi forradalom felett. — Balogh Jenő Schm'dt Henrik: Tisza István boldog évei című munkát ismerteti. A szerzővel szemben rámutat arra, hogy mikor Tisza a politikától távol elvonulva pihent, boldog akkor sem volt, akkor is tépelődött hazája sorsán. — Lukcsics Pál Balanyi György : A szerzetesség története című művét ismerteti. Moravcsik Gyula: Szent László leánya Bizáncban. Rövid megemlékezés az Árpádháznak egyik legszebb nőalakjáról, Piroska, Szent László leánya, Komnenos János császár nejéről.