Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 549
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 550 3. sz. Ii orcát h János: Petőli meg a király. Érdekes adalék a márciusi napok közhangulatához. Petőfi hirtelen népszerűtlenségének okát és „A királyokhoz" intézett versének sorsát világítja meg. — Hekler Antul: Az Arpádkori francia hatásokhoz. Hajnal István írástörténeti megállapí tását művészettörténeti adatokkal egészíti ki és megállapítja, hogy nálunk a XII—XIII. századi kulturális fellendülés a Szent László alatt bejutott francia kultúra jegyében áll. 4. sz. Szekfű Gyula: Az utolsó fejezet. A „Magyar állam életrajza" utolsó fejezetének szánt — mely azóta már megjelent — tanulmány. — Levelek Etelka írójához. Dugonics Andráshoz Pestre, tyjának, majd öcscsének, Ádámnak, Szeged város polgármesterének levelei. Megvilágítják a XVIII. század végének belső családi életét, kisemberek mindennapi bajait. Telve vannak a levelek apró, de becses művelődéstörténeti adatokkal. — Szekfű Gyula: Történeti könyvek a nagyközönség számára. A nagyközönség alig olvas történelmi munkát, aminek az oka az, hogy a legtöbb történelmi mű olvashatatlan, egyszerű adathalmaz. Ilvképen a történelem, mint erőforrás a magyar nemzeti törekvések számára elveszett, A történetíróknak igyekezniök kell, hogy a nagyközönséghez is hozzáférjenek. Erre részletező száraz munka nem alkalmas: összefoglaló monográfiákkal és kevésbbé száraz gazdaság-, művelődéstörténeti művekkel kell a közönséghez férkőzni. — Pais Dezső: Papp Ferenc könyve Kemény Zsigmondról; —bj—••: Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása; Α. Α.: Az európai kultúra pusztulása (Ferrero: Az ó-kor civilizációjának pusztulása); Vargha Zoltán: Gróf Tisza István összes munkái, könyvismertetések. — Tolnai Vilmos: Nevek divatja. Rövid összefoglalása, hogyan tűntek el az •ősi magyar nevek a nyugati hatás és a kereszténység következtében s hogyan támadtak újak a II. József utáni nemzeti újjáéledés korában. 5. sz. Szekfű Gyula: Andrássy. Születésének 100 éves fordulója alkalmából föleleveníti Andrássy egyéniségét és alkotásait, hosszabban foglalkozva a német szövetséggel és Andrássy Balkán-politikájának eredményeivel. Harmatzy-Simon Lóránt: Tut-Ench-Amon és kora. (Tanulságok Egyiptom történetéből.) Az egyiptomi vallási viszonyokat ismerteti; részletesebben foglalkozik a XVIII. dinasztiából származó III. Amenhotep és fia, IV. Amenhotep királlyal, az utóbbinak vallási reformjával és a halála után bekövetkezett visszahatással. Ennek a zavaros kornak vnlt egyik uralkodója Tut-Ench-Amon. — Levelek Etelka írójához. (Második közlemény.) — Könyvismertetések: V. Λί.-től Szász Károly: Emlékezés π vörös uralomra, Hartmann Jánostól Angyal Dávid: Tamdmányok. — Hajnal István: Az Arpád-királyok udvari papjai. Az Arpádkori papság udvari szerepét vázolva hangsúlyozza, hogy az udvari papság legnagyobb része magyar volt és a párizsi egyetemen szerezte műveltségét. 6. sz. Levelek Etelka írójához. (Harmadik közi.) — Könyvismertetések: Tolnai l í/mostól Károlyi Árpád: Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka: Kästner Jenőtől Molnár Antal: A zenetörténet szociológiája; Sági Istvántól Kertész Manó: Szokásmondások; Nagy Lajostól A. Hekler: Kunst und Kultur Pannoniens in ihren Hauptströmungen; Lukcsics Páltól Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás; Pais Dezső tői Gróf Zichy István: A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. 7. sz. Egy szemtanú Budavár ostromáról. Részlet Pauler Tivadar pesti egyetemi tanár naplójából. Buda 1849 májusi ostromakor Pesten -tartózkodott és állandóan érdeklődve figyelte az eseményeket. — Kölcsey emlékezete. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszéde Szatmár vármegyének a Himnusz megalkotása századik évfordulója emlékének szentelt közgyűlésén, 1923 június 9-én. A Himnusz jelentőségét és Kölcsey
