Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Miskolczy István: Anjou Károly balkáni politikája. Ism. Tóth László 530

TÖRTÉNETI IRODALOM. 531 rnonopolizálása látszott, aminek biztosítására azonban szüksége« volt, hogy a balkáni területeket hatalmi körébe vonja. Károly nagy körültekintéssel, mélyreható politikai éleslátással fogott tervei megvalósításához, ért is el sikereket a Balkánon, ele egyrészt a három nagy tengeri hatalom, Pisa, Genua és Velence, másrészt a Károly túlhatalmától lassanként rettegni kezdő pápaság addig gátolták keleti terveinek végleges megvalósítását, amíg az 128'2-ben bekövetkezett szicíliai események élete hátralévő szakában minden erejét lekötötték. Politi kajának maradandó eredményeként a dnrazzói hercegségbirtoka és politikai1 befolyásának biztosítása maradt utódaira. Miskolczy István immár másfél évtized óta foglalkozik az Anjouk történetével, figyelmét leginkább külföldi összeköttetéseik felé fordítva. Érdemes munkásságának egyik sikerült eredménye a jelen munka, mely tulajdonképen részletesebb feldolgozása egy íégebbi dolgozatában (Anjou Károly politikája a tagliacozzoi csata után. Történeti Szemle, 1913. 367—395 1.) már érintett problémának. A most kezeink közt lévő részletesebb feldolgozásnak különösen sikerült része azoknak a gazdaságú okoknak élesebb megvilágítása, amelyek Anjou Károlj politikájánál jelentős tényezőként hatottak. Kár, hogy az albán területekre, így a durazzói hercegség történetére vonatkozó eseményeknél csupán Jirecek cikkeit idézi, magukat az eredeti okleveleket, amelyek az albán oklevéltár (Thallóczy,1 irecek-Suffay : Acta et diplomata res Albániáé mediae aetatis illustrantia. Vol. I. 344—1343. Vindabonae; 1913.) kitűnő közlésében ismeretesek, úgylátszik nem ismeri, aminthogy nem emlékezik meg a XIII. századi balkáni politikai problémákról a magyar irodalomban (Századok, 1918) folyt polémiáról sem. Mindezek azonban korántsem csökkentik a jól sikerült dolgozat becsét, amelynek eredményeit rövid olasz kivonat van hivatva a külföld tudósvilágával megismertetni. Tóth László. Vicomte de Guicheu: Les grandes questions européennes et la diplomatie des puissances sous la seconde république française. Tome I. Octobre 1847 an 1er Mai 1850. Paris. Editions Victor Attinger. 1925. XIII és 549 1. Amidon Guichen vicomte, ki a XIX. század történetének annyi nagy eseményének történetével foglalkozott, a második francia köztársaságkorabeli diplomáciai történelmet akarja előadni, voltaképen kevés alkalma nyílik arra, hogy a francia köztársaság történetével foglalkozzék. A francia köztársaság ugyanis aktiv külpolitikát egész idő alatt nem folytatott és Franciaország hatalmi súlya 1848 február végétől egészen addig szünetelt, amíg III. Napoleon császár a krimi háború előzményeibe nem sodródott. Guichen vicomte munkájában is kevés a francia isme-34*