Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Huszti József: Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Ism. Pleidell Ambrus 516

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 517 pillantani bele az ókor nagy alkotásai maradványainak titkaiba. Zsigmond kíséretében, a reform zsinatok idején megtanulták ismerni az ókori tudományt, a görög filozófiát s Janus Pannonius és a többiek, nagyrészt papok, már ott tanultak az itáliai iskolákban, egy padban azokkal az olaszokkal, akik az antik szellem, az ókori filozófia újjáélesztésére voltak hivatva. S talán korukban nem kisebb emberek voltak, mint emezek. Az ókori filozófiának ezt a hirtelen föllendülését és annak magyar kapcsolatait tárgyazza Huszti József könyve. Hirtelen föllendülését, — mert hiszen Aristoteles, Platon filozófiája nem volt ismeretlen azelőtt sem Európában, nem volt ismeretlen Itáliában — s talán Magyarországon sem. Aristoteles, aquinói Szent Tamás Doctor Evangelicus-a már rég elfoglalta vezető helyét a középkori filozófiában és Szent Ágoston misztikája már egyszer kitörölhetetlenül rányomta a neoplatonizmus jegyét a keresztény eszmevilágra. A renaissance alatt csupán csak az történt, hogy nem másodkézből, hanem eredetiben, mélyebben tanulmányozták a két nagy görög filozófiáját. A közvetlen kiindulópontot ehhez a firenzei zsinat adta meg, ahová a görög-latin egyház egyesítésének kérdésével kapcsolatban Gennadios és Gemistos Plethon áthozták Bizáncból az évszázados, sőt évezredes Aristoteles-Platon-harcot, ami hirtelen magára terelte egész Itália tudós férfiainak figyelmét. Aristoteles mellett felszólalt (1464) Georgius Trapezuntius, míg Bessarion bíboros elleniratával Platon — legalább Itáliában — győztesen került ki az ütközetből s Medici Cosimo pártfogása alatt Firenzében — Johannes Argiropilus tanítómester már előkészítette a talajt, — egész kis akadémia alakult Platón híveiből. Élére csakhamar Marsilius Ficinus, az olasz platonisták legnagyobbika keriil, Platon filozófiájának valóságos rajongója, akinek tollából egymásután jelennek meg Platon műveinek fordításai, magyarázata, Platón életrajza, s hihetetlen energiával dolgozik, hogy Platon filozófiáját közkinccsé és uralkodóvá tegye. Európa minderről csak lassan, később vett tudomást. Egyedül Magyarország kivétel, — s ez szerzőnek egyik legértékesebb megállapítása. Magyarországon a Platon-Aristoteles-vitát élénk figyelemmel kísérték. Trapezuntius műveit Vitéz Jánosnak, Janus Pamioniusnak ajánlotta, Hess András budai nyomdájának második terméke — sajnos, utolsó is — Nagy Szent Vazul munkája mellett egy Platon műveiből szerkesztett kis munka (Apologia Socratis) volt. Az olasz platonizmus nagy mestere állandó összeköttetésben állott Janus Pannoniusszal, a „Platonicus" jelzőt adta neki, megküldte neki munkáit, „mert a püspök buzgó híve Platónnak és mert belső barátság, szeretet fűzi őket egybe". Janus Pannonius volt a platonizmus magyarországi tittörője. A magyarországi platonizmus fejlődését a Vitéz-féle