Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Reissig Ede: A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. I. rész. Ism. Patek Ferenc 511
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 512 tökéletes, de úttörő munkát végzett, elsőnek hordva össze eldolgozva fel módszeresen a János-vitézek történetére vonatkozó óriási anyag jelentékeny részét. Most eddigi működésének betetőzéseként egy összefog-laló munkában nyújtja azt, amit eddig cikkeiben szétszórva kaptunk, megírva a magyarországi János-vitézek történetét megtelepedésüktől a XVII. századig. Újat tehát ez a kötet alig nyújt. Amit a szerző a Bevezetésben mond, abból azt olvassuk ki, hogy az általa időközben összegyűjtött adatok inkább a kilátásba helyezett második kötetlen nyernek majd elhelyezést, amely, úgy láiszik, a Johanniták magyarországi birtokainak történetét fogja tárgyalni. Ez az első rész, hogy úgy mondjam, a lovagrend magvarországi ágának politikai történetét adja öt évszázadon keresztül. A mondottakból az következnék, hogy ezt a kötetet alia: kellene ismertetni a „Századok" olvasói előtt, hisz amit ití kapunk, kevés változással azonos az előttünk ismeretes cikkekkel, amelyekkel ez a könyv túlnyomórészt szószerint is egyezik. Épen azért nagyon jó lett volna, ha a szerző megfelelő helyeken utal a saját cikkeire, hogy az anyagot kevésbbé ismerős olvasót is megkímélje néha bizony fáradságos összevetésektől. Ez persze a szerző munkájának értékéből nem von le semmit. Amit itt ad, az az ő alkotása, és soha senki nem vitaihatja el azt az érdemét, hogy ő adta nekünk először a magyar Johanniták tudományosan használható történetét, bármik legyenek is a hiányai egyébként. Mert az író, aki anyagával kétségtelenül sokkal jobban ismerős nálamnál, maga fogja legjobban tudni, hogy az itt feldolgozott anyag csak részo annak, ami a Johannitákra vonatkozólag rendelkezésünkre áll. Ami a politikai történetet érintő anyagot illeti, az ití nagyjában teljesen fel van használva. Ami a kulturális, jog' és birtoktörténeti adatokat illeti, azok értékesítését a második résztől várjuk, bár bizonyos, hogy teljesen az sem dolgozhatja fel azokat. Hiszen, hogy csak egyet említsünk, a székesfehérvári keresztes konvent hiteles helyi működésére vonatkozólag oly óriási anyagunk van, amely egészen különleges helyet biztosít ennek a rendháznak a magyarországi hiteles helyek között. Ezt a tényt csak részben magyarázza az, hogy (>gy kiváltság erejénél fogva a konvent működése kiterjedt >•.•/ ország egész területére; hiszen ebben a kiváltságban osztozott néhány más hiteles hellyel, amelyektől megközelítően sem maradt annyi értékes emlékünk (budai, szerémi káptalan). Kellett itt egy morális erőnek, valami megkülönböztető tiszteletnek működni, amely a fehérvári konvent kiadványainak különös értéket biztosított. Ezt a kérdést érdemes volna önálló tanulmányban tárgyalni. Ugyanígy vagyunk épen a fehérvári konvent belső életével. birtokviszonyaival. A magam — igen csekély — tapasz-