Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

490 sebestyén józsef. jóváhagyta X. Leo bulláját s annak érvényességét öszszes vonatkozásaiban elismerte. Mikor Nesselrode XI. Kelemen bulláját megkapta, azonnal készen állott már a következő lépésre. X. Leó bullájában tudvalevőleg a kalocsai érseket, a váci püspököt és a pannonhalmi főapátot hatalmazta föl arra, hogy a székesfehérvári prépost kérelmére a bulla rendelkezéseinek érvényt szerezzenek. Nesselrode megpróbálkozott sorban mindegyiknél. Az első kettő a kellemetlen feladat alól elfoglaltságával próbálta magát kimenteni. 1715 június 24-én azután megküldötte a bullát Nesselrode Göncz Celesztin pannonhalmi főapátnak s kísérő levelében fölkérte arra, járjon el a bulla rendelkezései értelmében Keresztély Ágost érsek ellen. A főapát a felszólításra nagyon különös választ adott. Ámbár maga is ugyanabban a helyzetben volt, mint Nesselrode, mert az ő kiváltságait sem nézte jó szemmel Keresztély Ágost érsek, most egyszerre megfeledkezett a szenvedett sérelmekről. Nesselrode fölszólítását figyelmen kívül hagyta s a bulla másolatát a prépost levelével együtt elküldötte az érseknek. Ezért az eljárásáért természetesen csak dicséretet és magasztalást kapott a prímástól, aki hozzá intézett levelében hevesen kifakadt Nesselrode „temerarium et impertinens attentatuma" ellen; rendre igyekezett megcáfolni a bulla pontjait s végül azt érvénytelennek nyilvánította.1 Az érsek azonban nem elégedett meg a bulla egyszerű cáfolásával, hanem amint Nesselrode lépéséről értesült, III. Károly elé terjesztette az ügyet, mire a király az érsek tanácsára 1715 július 7-én apostoli királyi jogaira hivatkozva, megparancsolta a főapátnak, hogv a prépost fölszólításának ne engedjen; a bullát kihirdetnie nem szabad s az esztergomi érsekkel szemben az egyházi cenzúrát alkalmazni ne merészelje. A király e rendeletének indokolására ugyanazon érveket hozta fel, mint az érsek, szóval a király teljesen a prímás álláspontját fogadta el. Göncz főapát pedig, kinek eddigi viselkedése is arra vallott, hogy a bulla kihirdetése és végrehajtása nincs szándékában, engedelmeskedett a királyi leiratnak, s ebben az ügyben többé egy lépést sem tett.2 1 Századok 1901. évf. 548—49. 2 U. o. 551. o. és Orsz. Levéltár Acta part. Nr. 2.