Századok – 1925-1926
Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462
a székesfehérvári prépostság és káptalan egvházi kiváltságai. 491 2. Nesselrode préposti kiváltságaiért indított küzdelmének jóformán a kezdetén látta csak igazán, hogy nem kis dologba fogott akkor, midőn Keresztély Ágost érsekkel fölvette a harcot. Mintha egy pillanatra visszariadt volna a jövendő küzdelemtől, vagy talán az uralkodó állásfoglalása késztette volna békésebb húrok pengetésére, tény az, hogy még az 1715. év folyamán alkupontokat adott át az érseknek, melyekben a békés megegyezésre való hajlandóságát fejezte ki. Nevezetesen a prépost önként és szabad elhatározásból lemond javadalmáról az érsek javára, megelégszik bizonyos évi járadékkal, kiköti azonban, hogy előbb jogai és kiváltságai teljes mértékben elismertessenek. A javadalmat megcsonkítani, kisebbíteni nem szabad, adományozása tovább is a király főkegyúri jogához tartozzék és azt se az esztergomi érsekséghez vagy más püspökséghez csatolni nem szabad. Gondoskodjék az érsek arról, hogy a prépost évjáradéka mindenkor biztosítva legyen. Az iigyben felmerülő összes költségeket az érsek fizesse. A prépost székesfehérvári lakóházáról gondoskodás történjék, valamint arról is, hogy a prépost egy teleknyi földet kapjon, hogy gazdasági szükségleteit fedezhesse. Ezzel szemben a prépost összes okmányait és bizonyítékait átadja az érseknek. Ε felsorolt alkupontok között kettő akadt csupán, melyekre nézve a két fél között nagyobb eltérés mutatkozott. Az érsek szerint az egész egyezkedés végbe nem mehet, hacsak a szentszék és a király mint kegyúr, ahhoz beleegyezésüket nem adják. A másik ütköző pont a prépost kiváltságainak elismerése. Ε kérdésben az érsek a bizonyítás terére utalta a prépostot és csakis elfogadható, meggyőző bizonyítékok bemutatása után mutatkozott hajlandónak a tárgyalások megkezdésére. Az érsek az alkupontokra adott válaszával egyidejűleg írt a Pozsonyban időző Nesselrodénak és fölhívta őt arra, küldje el hozzá teljeshatalmú megbízottját vagy Pozsonyba, vagy két hét leforgása után Nagyszombatba, aki azután kellő okmányokkal fölszerelve bizonyítsa be előtte a székesfehérvári prépost kiváltságait. Ez ideig — írja az érsek — mást nem láttam, mint X. Leónak a prépost érdekében kiadott bulláját; ez azonban, mivel ellenkezik az esztergomi érsek jogaival és kiváltságaival, egyben a legnagyobb sérelem a magyar katholikus papságra, soha a gyakorlatban nem érvénye-