Századok – 1925-1926

Értekezések - BÁRÓ WLASSICS GYULA: Deák Ferenc 449

DEÁK FERENC. 557 és közérzése mégis csak a legnagyobb hatalom. Nagyobb a legkiválóbb tulajdonságokkal felruházott vezér erejé­nél. Ennek tudata tette öt bizonyos korszakokban a nem­zet vezérévé. Ha ő akkor is a nemzet vezére akart volna lenni, amikor a nemzet közérzése, mondjuk fenséges haragjában vagy felháborodásában, más prófétát keres, akkor nem lehetett volna a nemzet vezére abban az idő­ben, amidőn a nemzet közértelme és közérzése békéért epedt és a béke apostolát kereste. Egyéni nagy ereje a kölcsönhatás törvényénél fogva éppen abban nyilvánult, hogy sok dolog nélküle nem úgy történt volna, mint történt. Ki merné állítani, hogy Deák nélkül létrejött volna az 1867:XII. törvénycikk? Ki merné határozottan állítani, hogy Deák nélkül úgy jött volna létre, ahogyan létrejött! Bizton mondhatjuk, a most már teljesen ismert adatok alapján, melyeket Csengery Antal nemsokára nyilvánosságra kerülő fel­jegyzései is kiegészítenek, hogy azzal a tartalommal, amellyel ma bír, Deák nélkül semmiesetre sem jött volna létre. Sokkal szűkebb lett volna az. TIT. Deákot mint államférfiút a bölcs óvatosság jellemzi. Politikai iránya a legnemesebb értelemben vett szabad­elvűség volt. Szabadelvűség, mely sem a reakció, sem a radikalizmus útvesztőibe nem téved. A haladás iránt mindig fogékony volt a lelke, de a határokat ő maga így jellemzi: „Mindent a maga idejében kell tenni s a gyü­mölcsöt leszakítani csak érett korban lehet, de hatra­lépni soha egy lépést sem szabad. Az előrelépés is csak akkor engedhető meg, ha a körülmények által vissza nem löketünk." Az ő biztos szeme felismeri, hogy erő nélkül a bátorság rendesen kockajáték. Az ö óvatosságában azonban teljesen hiányzik a félénkség. Ö nem magát fél­tette, hanem a hazát, ő nem azért volt óvatos, hogy magát baj ne érje, hanem hogy a haza ne szenvedjen. A jogrend előtte parancs az óvatosság határaiban. Sokszor szeretett volna ö is nagy érzéseinek lüktető erejére hallgatni, de a nyugodt megfontolás más utat tanácsolt. Ki tagadná, hogy bátor volt ö az 1839—40-i szereplésében, az 1861—66-i időszakban, midőn legjobbjaink is beérték volna csonka alkotmánnyal. Bátor volt, midőn a béke kedvéért az 1848-i törvények feláldozására szólították fel.

Next

/
Thumbnails
Contents