Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Tárca - Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat 1925. évi közgyűlésén előterjesztett főtitkári jelentés 433

434 tárca. mutattuk be. Ez a körülmény, nemkülönben az a méltányló elismerés, mely kiadványaink megjelenését úgy szakfolyóirataink, mint napilapjaink hasábjain is kísérte, felment bennünket attól, hogy velük ez alkalommal részletesebben foglalkozzunk. Társulatunk folyóirata a Századok ez évben nagyobb terjedelemben jelent meg; első fele alkalmi kiadványnak készült és pedig társulatunk nagyérdemű ügyvezető alelnökének tiszteletére abból az alkalomból, hogy legegyénibb alkotásainak egyike: az Országos Levéltár új épülete befejezést nyert és abban nemzeti kincsünk: az Országos Levéltár anyaga immár méltó helyhez jutott. Ε nagyjelentőségű tudományos eseményről már az 1923. évről szóló főtitkári jelentésemben adtam számot, itt csupán annyit említek meg, hogy a Csánki-emlék füzet írói az Országos Levéltár tudományos képviselői voltak, akik közül többen ez alkalommal jelentek meg először figyelemreméltó dolgozatokkal a tudományos történetírás mezején. Legyen szabad jelentésein ezen részével kapcsolatosan azt is fölemlítenem, hogy ügyvezető alelnökünk azon érdemeit, melyeket főleg az Országos Levéltár új épületének létesítése körül nehéz viszonyok között, de mindig bízó lélekkel és törhetetlen energiával kifejtett működésével szerzett, legfelsőbb helyen is méltányolták állam titkárrá való kineveztetésével. Ε kineveztetés, mely egyidejűleg történt társulatunk tiszteleti tagjának, Károlyi Árpádnak államtitkári kineveztetésével, mindenekelőtt elvi jelentőségű; nálunk most történt először, hogy tudományos közéletünk jeleseit kizárólag tudományos érdemek elismeréséül részesítették ily magas kitüntetésben. A kitüntetés ténye elsősorban a magyar kultúra ezidőszerint. legmagasabb irányítójának a tudományos munkásság nagy nemzeti jelentőségéről mindenkor vallott meggyőződésének mindennél szebb bizonysága, nekünk viszont legőszintébb és legtisztább örömünkre szolgál, mert a kitüntetés a magyar történetírás két legérdemesebb vezérét érte, akikhez Társulatunkat a tudományos együttműködés, a meleg érdeklődés és ügyszeretet ezernyi kötelékei fűzik. Adja a Gondviselés, hogy még sokáig tisztelhessük őket szeretett vezéreinkül. Mindezen örvendetes eseményekkel szemben, melyek Társulatunk tudományos és erkölcsi jelentőségének kétségtelen emelkedéséről tesznek fényes tanúságot, vannak súlyos veszteségeink is. Alig volt Társulatunk életében