Századok – 1925-1926

Értekezések - BALOGH JOLÁN: Mantegna magyar vonatkozású portréi 234

240 BALOGH JOLÁN. Yasari által említett magyar püspököt Janus Pannoniussal azonosítsuk, annak kronológiai és tárgyi okok nem mondanak ellent. Mantegna 1448 és 1455 között festette az Eremitani freskóciklusát,1

az utolsó kép festése tehát 1454—55-re esett, amikor már Janus Pannonius Páduában élt.2

Bár nincs kizárva, hogy ugyanebben az időben más magyar is tanult Páduában, 3

mégis Janus Pannonius elégiája, mely Mantegna és a magyar humanista között fennálló kapcsolatnak abszolút hitelességű dokumentuma, azt bizonyítja, hogy, ha Mantegna az Eremitani freskón tényleg leportretirozott egy magyart, az minden valószínűség szerint csak Janus Pannonius lehetett. Kérdés már most, hogy a Sz. Kristóf-freskó sok nagyszerű portréalakja közül melyik a magyar humanista.4

Ennek a megállapításánál egy másik hipotézis van segítségünkre. Vitéz János gazdag könyvtárából fennmaradt egy kódex (Plautus komédiái. Bécs, Nationalbibl. No. 111), melynek címlapján két portré látható, az egyik Paduában, melynek emlékeiről közölt leírásai meglehetős felületesek. Különben is a hagyomány adataival nem egyszer önkényesen járt el, az igaz magot gyakran fiktiv, anekdotaszerű leírásokba burkolja (v. ö. Kallab: Vasari-Studien 1908. S. 252, 383 271 ίϊ ) 1 Kristeller: 1448—55 (op. cit. p. 437). Knapp: 1448—1454. (Mantegna: Klass. d. K. 1910. S. 1.) • Fraknói szerint 1451—58 között tanult Paduában (Vitéz J. 1879. 154. 1.). Hegedűs paduai tanulmányainak megkezdését 1453-ra (Guarinus és Janus Pannonius. Akadémiai székfoglaló [Akad. értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. lcöt. VIII. sz.] 1896. 51, 74. 1.), Veress pedig 1454-re teszi (Matricula et Acta Hungaroruin in universitatibus Italiae studentium Vol. I. Padova 1204—1869. Coll. et ed. Veress- Bp. 1916, ρ 10. Fontes rerum hungaricarum. I.) Kristeller szintén az 1454-i évet említi (op. cit. p. 175). Janus Pannonius paduai tartózkodására vonatkozó legfontosabb forrásunk Battista Guarino levele (Ábel 207. 1.). s Veress (op. cit. 11. 1.) erre az időre teszi Polycarpus paduai tanu.lmányéveit. Kérdés azonban, hogy vájjon Polycarpus, kit Janus Pannonius tanulótársának nevez, azonos-e György kalocsai érsekkel, kiről Vespasiano Bisticci azt állítja, hogy Paduában<tanult. Fraknói szerint Polycarpus vagy Kosztolányi György Feri-arában végezte tanulmányait, György érsek pedig, kinek vezetékneve Handó Paduában. mint ezt Vespasiano Bisticciből tudjuk, aki azonban időpontot nem említ. (V. ö. Ábel: György kalocsai érsek. Egy. Phil. Közi. 1880. Fraknói: Mátyás diplomatái. Századok. 1898.) 4 Az ikonográfiái megállapításokra kísérletet tettek Milanesi (Vasari: Vite. III· p. 391) és Kristeller (op. cit. p. 111).