Századok – 1925-1926

Értekezések - BALOGH JOLÁN: Mantegna magyar vonatkozású portréi 234

BALOGH J.: MANTEGNA MAGYAR VONATKOZÁSÚ PORTRÉI. 241 egy idős egyházfőé, mely a kódex megrendelőjét, Vitéz Jánost ábrázolja, a másik egy hosszúhajú ifjúé, amely minden valószínűség szerint az érsek unokaöccsének, az általa annyira szeretett Janus Pannoniusnak vonásait adja vissza. (I. tábla, 2. kép) A miniature nagy gonddal és finomsággal mélykékre van festve, amelyen az erős színek, az ifjú ruhájának zöldje, köpenyének vöröse nagy dekorativ erővel emelkednek ki. Sajnos, e finoman kidolgozott miniature ikonográfiái meghatározásánál nincs segítségünkre semmiféle hiteles adat, csak kombinációkra vagyunk utalva. Kétségtelen, hogy az ábrázoltban olyan valakit kell keresnünk, aki Vitézhez közel állt, mint Janus Pannonius, vagy az ifjabb Vitéz János. Fraknói, ki behatóan foglalkozott a Vitéz könyvtárából fennmaradt kódexekkel, eleinte ingadozott e két hipotézis között, sőt az utóbbit valószínűbbnek tartotta, mivel a kódex keletkezését 1460-ra tévén, az ábrázolt ifjú korának jobban megfelelt az ifj. Vitéz János kora. Bunyitay sem foglalt határozottan állást. Viszont Fraknói egy későbbi munkájában már teljes határozottsággal állítja, hogy a bécsi miniatureben Janus Pannonius portréját bírjuk.1 Ε hipotézisnek különben semmi sem áll az útjában. A kódex keletkezését, mely az ú. n. „miniatura humanistica"-val van díszítve, nem szükséges 1460-ra kitolni, mivel ily fajtájú dekoráció már 1422 óta divatos volt Itáliában, tehát stílus-kritikai okok nem zárják ki, hogy a kódex az 50-es évek elején készült.2 Épp így kronológiai okok sem szólnak e feltevés ! V. ö. Fraknói: Vitéz János könyvtára. Magy. Könyvszemle. 1878. 17. 1. — Bunyitay: A váradi püspökség története. I. 1883. 285. L — Fraknói: Vitéz János élete. 1879. 241. 1. — Mátyás király-emlékkönyv, szerk. Márki S. 1902. 203. 1. (mint Janus^ Pannonius arcképe van közölve egy nagyon rossz reprodukcióban). - A „miniatura humanistica"-ra (codici ornati a bianchi girari) vonatkozólag v. ö- D'Aneona: La miniatura fiorentina. Firenze. 1914. I. p. 50. Hevesy: La bibliothèque du roi Mathias Corvin. Paris 1922, p. 27. A kódex címlapját egyszerű szalagkeret övezi, melyet arany alapon kék, vörös, zöld színekkel átszőtt világos, áttekinthető fonalas dísz ékesít, melyet címerek (Vitézé, Mátyásé s egy ismeretlené), medaillonok (római császár és egy olasz fejedelem1?) és miniatureportrék (Vitéz Jánosé és Janus Pannoniusé) szakítanak meg. A gazdagon dekorált címlappal ellentétben a codex többi lapjai teljesen dísztelenek, csak a fejezetek bekezdéseit ékesítik fehér, piros, kék, zöld színű, kusza, egymásbacsavarodó spirálisokból képezett pazar Századok, 1925. VII—VIII. füzet. 16