Századok – 1925-1926

Értekezések - REDLICH OSWALD: Savoyai Jenő herceg 225

SAVOYΑΊ JENŐ HERCEG. 233 ségtudatomban megingatni." Akaratát és változhatatlan meggyőződését utóbb, teljes joggal, e büszke szókkal fejezte ki: „Ide jöttem, hogy az államnak szolgáljak és sohasem tapasztalhatták, hogy a magam érdekét néztem volna". Abban az időben, amelyben a trónörökösig ajándékokkal és évjáradékokkal operáltak, ritka kivétel volt, az ilyen férfiú, akihez ilyesmivel közelíteni senki sem merészkedett. Önzetlenség'és tárgyilagosság, kötelesség és becsület, ezek voltak életének vezércsillagai. Noha Jenő herceg igen jól ismerte tetteinek értékét, bámuló kortársainak áradozó hízelgései és a világ csodálata, valamint az a mérhetetlen tisztelet, amellyel reá nézlek, nem változtattak lényének és viselkedésének természetes egyszerűségén. Jenő herceg képe színdúsabbá lesz, ha azokon a tettein át nézzük, melyeket mint, a művészetek ismerője és finomlelkű pártfogója s nemkevésbbé mint a tudományok megértő barátja és védője véghezvitt. Bármily csábító feladat volna is, a kimért idő méltatásukat nem engedi meg. Ezért röviden csak bécsi palotáját és a Belvedere összehasonlíthatatlan szépségű kettős épületét említem fel, amelyeket Fischer von Erlach és Johann Lucas von Hildebrandt emeltek, valamint a Csepelszigeten lévő ráckevei kastélyt, melyet Ybl Ervin közelmúlt kutatásai Hildebrandt korai munkájaként állapítottak meg. Ε paloták magukban rejtették a legválogatottabb kincseket, értékes festményeket, gazdag metszetgvüjteményt és pompás könyvtárat, melyeket a nagy gyűjtő és műbarát maga gyűjtött össze. Ismeretes az az élénk összeköttetés, melyet tudósokkal tartott fenn s az a barátság, mely a herceget Leibnitzhez fűzte. Jenő herceg a művészi alkotásokkal és a tudománnyal való foglalkozás nemes gyönyöreiben pihente ki fáradalmait. Ε kincsek nagy része szétszóródott, szétziillött, elkallódott. Az a nagy mű is, melynek főmunkálója Jenő herceg volt, a Habsburg-nagyhatalom, Ausztria-Magyarország, ma szét van darabolva. Becsületes küzdelem végén, a passzarovici dicsőséges békekötés után éppen kétszáz évvel, összeroppant az ellenség túlereje alatt. Annál nagyobb begyelettel emlékezünk meg a nagy hősről, akinek nemes alakja felbátoríthat, hogy higyjiik és reméljük, hogy az a két nemzet: a magyar és a németr melyet összefűzni segített, egy fényesebb jövőben ismét fel fog virulni. Redlich Oswald.