Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Pick; Frieder: Der Prager Fenstersturz i. J. 1618. Ism. Ernyey József 198 - Pick; Denkschrift des Rektors Johannes Jessenius von Gross-Jessen an den Generallandtag von 1619; über Erneuerung der Prager Universität. Ism. Ernyey József 198 - Pick; Die Prager Execution i. J. 1621. Ism. Ernyey József 198

202 TÖRTÉNETI IRODALOM, főurak. Távolról nézve a nagy vérontás az ellenreformáció sikerének, a német ügy diadalának látszik, holott valójában e nagy fordulatban a katholikus német elem is hullott és előkészítésében bőven részesedett a cseh, nemzeti réteg is. A legelső foglyok egyike megint Jesseni, a confessio bohemica szerzője. Már 1620 őszén került fogságba, de fanatikus hittel bízott szabadulásában. Még újév után sem sejti szomorú sorsát, csak könyvtáráért aggódik, a jezsuitákra bízza gondozását. A páterek valóban viszonozták korábbi szívességét, megmentették a könyveket, de közben már osztozkodnak rajtok „a sok pornyelés ós fagyoskodás fejében". Ök már tudták, hogy a doktor nem látja viszont könyveit. Tanulságos, hogy a törvényszék elnöke nem ismerte el Jesseni nemességét és kifejezetten a polgári foglyok közé osztotta be. Március 29-én hallgatták ki először, megint csak a pozsonyi követség főleg titkos utasítása felől. A többi vallomásokból kitűnt, hogy neki az utasítás megszerkesztésében része nem volt, titkos utasítást nem kapott és Ferdinánd megválasztása ellen nem izgatott. A direktórium tagjai kijelentették, hogy Jesseni csak azért ment Pozsonyba, „die Hungern zu ermahnen, dass sie nit sollen wider die Beheimen sein". Mivel az eredeti akták hiányzanak, sem a vád egész terjedelmét, sem a védelmet nem ismerjük, de ami fennmaradt, az mind Jessenit menti, azért meglepő a május 17-én hozott ítélet: nyelvének kiszakítása után felnégyeltessék, végül lefejeztessék. Szerencsére egykori páciense, a király enyhítette a büntetést. Nyelvét nem kell kitépni, csak fogóvaj kivonva levágni, a felnégyelést csak lefejezése után hajtsák végre, ellenben testrészei bitófára, feje a toronyra tűzendő. Súlyosbító körülménynek vették udvari szolgálatát és tudós voltát, éppúgy, mint bűntársánál, báró Lobkovitznál enyhítette a büntetést „gar nit studieret, sondern ein Pur lauter Idiot ist..." (74. L). Az öreg főudvarmesterről így gondoskodtak barátai, hogy csak életfogytiglani börtönnel szabaduljon. A császár egyébként megígérte: bei der Exekution besonderen Clementiam brauchen, azért az elítéltek csak egy hónapig várták kegyelmét, amíg reszkető kézzel, könnyes szemmel írta alá » az említett ítéleteket, a kivégzés óráiban pedig Maria Zellben imádkozott: dass sie glücklich sterben. A szerző bőven foglalkozik az áldozatok utolsó óráival s kiemeli, hogy Jesseni cseh pap helyett németet kért és Mag. Lippach kezéből vette az úrvacsorát. Eddigi tanulmányai során a szerző felismerte Jesseni sokoldalú, gazdag tudományos munkásságának jelentőségét és a Pragensia kereteiből kikívánkozó nagyobb monográfiát szentel méltatásának. Befejezésül nem a politikust, hanem a tudóst keresi benne. Nagyarányú kutatásai, előkészületei után érdeklődéssel várjuk Pick professzor munkájának megjelenését. Ernyey József.