Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Pick; Frieder: Der Prager Fenstersturz i. J. 1618. Ism. Ernyey József 198 - Pick; Denkschrift des Rektors Johannes Jessenius von Gross-Jessen an den Generallandtag von 1619; über Erneuerung der Prager Universität. Ism. Ernyey József 198 - Pick; Die Prager Execution i. J. 1621. Ism. Ernyey József 198
TÖRTÉNETI IRODALOM. 201-Munkálkodását megszakították a defenestrációval megindult politikai zavarok, Prága kiűzte a jezsuitákat, a. Klementinumot lefoglalta. Könyvtárát Jesseni mentette meg. Az események azután viharosan torlódnak, de Jesseninek a zavarokban nincs része. A könyv második szakasza a defenestráció utáni napokat, a direktórium megalakulását és az országgyűlés egybehívását vázolja, Jesseni távol tartotta magát a politikától és egyszerre mégis belekerült a forgatagba. A rendek őt küldték Pozsonyba tárgyalni a protestáns rendekkel, mint magyar származású, buzgó protestánst, és ő, az ügy érdekében vállalta a veszedelmes megbízást. 1618 június 26-án ért Pozsonyba, mikor a rendek máioszlottak és bár tulajdonképen semmit sem végzett, nem is tárgyalt a protestánsokkal, Forgách nádor július 3-án elfogatta és Bécsbe küldte az egész delegációt. Hiába hivatkozott Jesseni követi jogára, magyar nemes voltára, fogságát még inkább szigorították. A cseh rendek tiltakoztak, majd cserefoglyot ajánlottak érette, de nem menthették ki. Félévi eredménytelen vallatás után a rendek sürgetésére, még inkább barátainak közbenjárására, elébb október 15-én a kíséretét, majd december 19-én magát is kiengedték. Kihallgatásra jelentkezett, igazolni akarta magát Ferdinánd előtt, de hasztalan, az udvar elzárkózott előle. 1619 január 11-én tért vissza Prágába, beadta jelentését és nemsokára ismét átvette rektori hivatalát. A politikától ezentúl is távol, csak egyetemi ügyekben tárgyalt a direktóriummal. Az itt bemutatott emlékiratot is még a trónfosztó határozat (augusztus 19) előtt adta be, a rendek nem is tárgyalták, de neki mégis bűnhődnie kellett. 3. A nagy tragédia közbeeső 3—4. felvonása, CLZ'CLZ £L Pragensia megfelelő kötetei, még most sem készültek el, de anticipálva megjelent az V., a komikus expozícióhoz éppen nem illő prágai vérfürdő, a katasztrófa leírása, mint V. felvonás. A 300 éves évfordulóról (1921 június 21) ugyan ez is jócskán lekésett, de annyi értéket hoz, hogy lentitatem gravitate compensât. A tömeges prágai kivégzés: 24 kard által, 3 kötéllel, 1 öngyilkosság, 16 életfogytiglani börtön, a tömeges kínzás stb. vérontás, még annak idején, az edzett világban is feltűnést keltett. 50-nél több röpirat, újság és kép hirdette Ferdinánd bosszúját. Legtöbbje természetesen helyeselte a megtorlást, csak néhány külföldi nyomtatványnak van elitélő szava, a belföldieket elnémította Lichtenstein cenzúrája. A szerző jól tájékoztat mind a két párt sajtójáról, korrajza pedig kiadatlan kéziratok, okmányok nyomán, még Gindelyt is bővíti. Tanulságos csoportokban vonulnak fel előttünk a véres áldozatok és a vésztörvényszék tagjai, mellettük a birtokelkobzást sürgető kapzsi császári tanácsosok és harácsoló katonatisztek, újabb koncot lesve, utánuk kullognak a fájdalomdíjért, kárpótlásért síró katholikus emigráns