Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lukinich Imre: Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi fogságában írt naplója 1664. Ism. m. 181

182 TÖRTÉNETI IRODALOM. 182-dok csodálatával szemléljük ma azt a heroikus lendületet, mellyel a XVIII. század a mult emlékeinek összegyűjtésére és közrebocsátására vetette magát. Pedig a kezdetleges könyvtári és tudományos viszonyokat nem is tekintve, e lendülettel a filológiai módszer fejlettsége sem állott kellő arányban. A következő századnak nem csupán folytatnia és kiegészítenie, de újból kiadnia kell úgyszólván az egész megjelent anyagot. Most már a szövegkritikának ós az ediciónak azokkal a szabatos, sőt végül szinte túlfinomult eszközeivel, melyeknek használatában az úttörő példát minden nemzet számára a Monuinenta Germaniae Historica kötetei nyújtották. A publikációk klasszikus korának e két periódusa a maga kiadványtípusaiban hazai irodalmunkban is felismerhető. Nagyszorgalmú és ideális lelkületű régi kutatóinknak, a Schwandtnereknek, Kovachichoknak, Fejér Györgyöknek munkái sorozandók az első csoportba. A Pertz-féle gyűjteménnyel, mint társas vállakózással, történeti emlékeinknek a M. T. Akadémia kiadásában megjelent sorozata állítható párhuzamba. Az egyéni lelkes kezdeményezést nálunk is az intézményesen szervezett közös munka váltja fel. Sajnos, későbbi időpontban és egy más kor történeti levegőjében. Jórészt ebben találja magyarázatát, hogy a feladat megoldása nálunk nem történt a teljesség és rendszeresség oly mértékével, mint kívánatos volna. A külföldi történettudós kétségkívül csodálkozva vesz tudomást arról, hogy számos nagyjelentőségű középkori forrásszövegünk még mindig elavultan fogyatékos, sőt nehezen hozzáférhető kiadásokban forog a kutató kezén. Minekünk még pótolnunk kellene modern kiadásokkal e szövegeket, holott ma már nem hat oly eleven erővel a romantika középkor-rajongása, mely a kiadások e körében tulajdonképeni külső ösztönül szolgált. A mi „utóvirágzás"-unk a forráskiadás terén egy más körülményből meríti a maga külső indítékát. Abból az egészségesen „konzervatív" ösztönből, mely legutóbbi nagy történeti válságunk visszahatása, a katasztrófa előzményeire való ráeszmélés következménye gyanánt kelt életre. Ez a felfogás a maga történeti vonatkozásában a magyar „ancien régime" felé fordul érdeklődésével. A régi Magyarországot akarjuk minél közvetlenebbül és tárgyilagosabban megismerni. Azt a korszakot, melynek jelenünkre vonatkozó alapvető fontosságát s evvel kapcsolatban a történeti folytonosság vonalából történt kilengéseket csak most ismerjük fel igazén. Ebből a gondolatból keletkezett a Magyar Történelmi Társulat kiadásában, elnökének, gróf Klebeisberg Kunó kultuszminiszternek kezdeményezésére, a Magyarország Űjabbkori Történetének Forrásai című kiadvány-sorozat terve. Evvel kapcsolatban indult meg a lelkes kutatás és anyaggyűjtés Bécs, Párizs, Spanyolország levéltáraiban és született meg a munka hevében mindjárt egy másik kiegészítő gyűjtemény Magyar-