Századok – 1925-1926
Értekezések - HERZOG JÓZSEF: A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában - 160
A M. KIR. HITELFŐPÉNZTÁR MEGSZERVEZÉSE MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 167 sanként törleszthetők lesznek, ami a monarchia kiil- és belföldi hitelének csak javára lehetett. A helyeslésen felül a bizottság Festetics fejtegetéseit még egy fontos ponttal ki is egészítette: javasolta, hogy a kamarának az adósságok törlesztésére külön alap rendeltessék. Jóllehet a bizottság — ellentétben a kvóta ügyében mutatkozott eltérő felfogásokkal — e kérdésekben teljesen egyetértett, a végleges rendezés még sokáig késett, mivel azok a magyar kamaraügyek egyik legfontosabb kérdésével, t. i. az udvari kvótával a legszorosabb összefüggésben állottak. Az ülés jegyzőkönyvét Kollowrat augusztus 2-án terjesztette a felség elé, aki csak szeptember elején, a kamarának adandó új utasítás tárgyában kelt elhatározásával döntött a bizottság javaslata értelmében. A döntés után ismét hosszú idő telt el, míg végre november 15-én, vagyis egy nappal az új kamarautasítás kelte után a hitelfőpénztárról és hitelrendszerről szóló királyi leirat kiadatott.1 A leirat mindenben a bizottság javaslata szerint, annak indokolását ismételve, intézkedett. Elrendelte a magyar hitelügynek az örökös tartományok hitelrendszerének szellemében leendő kezelését, egy a kamarafőpénztártól teljesen független, sajátlagos hitel főpénztár felállítását és az összes többi kérdéseket is, így a 4%-osi kölcsönök állandó elfogadását, az 5 és 4V2%-os tartozások törlesztését, a kölcsönös támogatást, a fiókpénztárak és a hitelbizottság ügyét szintén a bizottsági vélemény érteiben rendezte, a pénztár működésének megkezdésére 1773 január l-jét tűzvén ki. A kitűzött határnap nem volt betartható. Az új kamarautasítás a tanács, a kiadóhivatal és az irattár ügykezelésében olyan nagymérvű újításokat tett, hogy azoknak előkészítése és megvalósítása miatt a hitelügyet, illetőleg az ezt szabályozó királyi leiratot az ennek rendelkezései szerint alakult állandó hitelbizottság csak május hó végén vehette tárgyalás alá. Az említett első ülésen a bizottság a legszükségesebbről, t. i. pénztárhelyiségről, a személyzetről és könyvekről azonnal gondoskodott, a pénztárnak adandó utasítást kidolgozta és azt jegyzőkönyve mellett jóváhagyás végett felterjesztvén a pénztár működésének megkezdésére július 1-ét ajánlotta .2 1 U. o. és Fasc. 12334. Hungern No. 22 ex Nov. 1772. — Ο. L., Cam. Hung., Cred. Comm. 1773:1. 2 Ο. L„ Cam. Hung.. Cred. Comm. 1773:1.
