Századok – 1925-1926

Értekezések - HERZOG JÓZSEF: A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában - 160

166 HERZOG JÓZSEF. ről-esetre magánosoktól kölcsönöket vett fel, de ilynemű állandó ügyfélforgalma nem volt. Ennek nemcsak az lett a következménye, hogy a magyar tőke külföldön helyezkedett el, hanem az is, hogy a kamara szükség esetén a kölesönöket csak fáradságos utánjárással tudta megszerezni. Ε bajok — Festetics szerint — azonnal megszűnnének, ha ezentúl — úgy mint az örökös tartományokban levő pénztárak — a magyar kincstár is 4%-os kölcsönöket állandóan elfogadna. A befolyó kölcsönök felhasználására azt javasolta, hogy azokkal elsősorban a kincstárnak a magánosoknál fennálló 5%-os, másodsorban pedig a bécsi államadóssági pénztárnál levő 4V2%-os tartozásai legyenek törlesztendők. Ha idő múltával e törlesztés teljesen sikerülne, és az újonnan befolyó tőkékből a felmondásra kerülő kölcsönök törlesztésére szükséges összegen felül készpénz maradna, ez a külföldi tartozások törlesztésére a bécsi államadóssági pénztárnak volna kölcsönzendő, azzal a kikötéssel, hogy a. magyar kamara, ha a felmondások miatt történetesen segítségre szorulna, a szükséges készpénzösszeget leírás ellenében az államadóssági pénztárból feltétlenül megkaphassa;. Javaslatának következő pontja nyilvánvalóan a különleges magyar viszonyokból eredt. Mivel — Festetics szerint — a hitelügy terén minden változtatás találgatásra és gyanakvásra ad okot, ezért ajánlatosnak vélte, hogy a megteendő intézkedések ne a szokásos, a nyilvánosság egy bizonyos fokával járó módon — t. i. a kamara elnökéhez és tanácsához intézett királyi leirattal — történjenek, hanem helyesebbnek tartotta, hogy az újításokról kizáróan csak a kamara elnöke, alelnöke és pénztárigazgató tanácsosa nyerjen értesítést. Ugyancsak a hitelügy kényes természetéből kifolyólag javasolta, hogy annak tárgyalása, úgy mint az örökös tartományokban, ezentúl Magyarországon is, ne a kamara tanácsában, hanem egy erre rendelt külön bizottságban történjék. Végül, mivel a felek kényelméről való gondoskodás ezt az ügyet nagyban előmozdítja, a kölcsönök befizetésénél, szintúgy a tőke- és kamattörlesztésnél is, az ország legkülönbözőbb pontjain amúgy is működő kamarai fiókpénztárak közreműködését kívánta felhasználni. A bizottság Festetics javaslatával teljesen egyetértett, hiszen ezektől az újításoktól, különösen pedig a kölcsönös támogatástól azt remélte, hogy a külföldi kölcsönök a jövőben mellőzhetők, a már felvettek pedig las-