Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 95

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 95 radalom kitörését elősegítették. A királyné életének és életmódjának leírásába egyre érezhetőbben vegyülnek bele a forradalom előjelei, melyeket a néptől elszigetelt királyné nem képes értelmezni. A mémoire-okat olvasva látjuk, érezzük, miként közeledik menthetetlenül az összeomlás napja, jóllehet kínos vontatottsággal. Ε közben egyre nő előttünk a szerencsétlen Marie-Antoinette alakja. Az elkényeztetett, élvezetkedvelő fejedelemasszonyt a szenvedés erőssé teszi, lelki vonásai megnemesednek. S amint végigmegyünk a könyvön, magunk előtt látjuk végül, miként folyik zuhatagban a vér körülötte és azt hiszem, még ellenfeleit is elfogja a részvét és az együttérzés iránta, tragikus soTsának beteljesülésében. Melegen ajánljuk ezt az érdekfeszítő kordokumentumot a francia forradalomra akár sympathiával, akár antipathiával gondoló olvasóink figyelmébe. Mindegyik párt megtalálja benne a neki örömet szerző részleteket. A könyvet, melyet mintaszerű ízléssel állított ki a stuttgarti Hoffmann-eég, 24 egykorú, gondos kivitelű kép díszíti. Győry. Folyóiratszemle. A Szent István Akadémia Értesítője. 1922. 2. szám. Szentiványi Róbert: Az abc keletkezése. Azon újabb kutatások eredményeit ismerteti, melyek a Sinai-félszigeten felfedezett feliratok megfejtése révén a sémi betűsornak, a latin abc ősének, az egyiptomi képírásból való fejlődését igyekeznek tisztázni. — Láng Nándor: A Dolichenus-kultusz emlékei Pannóniában. A római birodalomban a császárság idejében a különböző meghódított népek vallásai nagy elterjedtségre tettek szert. A barbár, különösen keleti istenségek és kultuszok a birodalom egész területén polgárjogot nyertek. így az egyik szíriai Baalbél, helyi főistenből, Dolichenus néven római istenné fejlődött s Jupiterrel azonosított istenség kultuszának emlékei is a legtöbb provinciában feltalálhatók, legnagyobb számban és értékben éppen hazánk területén, Pannóniában és Dáciában. Különösen figyelemre méltók a brigetiói Dolicheous-szentély emlékei, melyeket 1899-ben tártak fel Ószőny mellett. 1923. 1. szám. Sziklay Jánot: Vas Gereben emlékezete. Vas Gereben életrajzának vázlata és munkáinak jellemzése. — Szentkldray Jenő: Mária Anna, II. Lipót magyar király leánya. Lipót toscanai nagyhercegnek, a későbbi II. Lipót magyar királynak, Lujza spanyol infanenővel kötött házasságából született 1770 április 21-én, Firenze közelében, Mária Anna főhercegnő. Atyja 1791 júl. 21-én a Mária Teréziától alapított prágai hölgyintézet apátnőjévé nevezte ki. Mint apátnő ő koronázta meg anyját az év ezept. 10-én cseh királynévá. A francia háborúk zavarai folytán otthagyta Prágát, Bécsbe, majd innét 1800 márciusában Olaszországba költözött. 1801-től kezdve Rómában folytatott jámbor tevékenységet, nevelőintézetet rendezett be, közvetítő volt a pápa és Ferenc császár között. 1809 telén, nehogy az ellenség kezébe kerüljön, elmenekült Rómából. Ekkor már a tüdőbaj sorvasztotta. Görz, Laibach, Pécs, Zsombolya és-Temesújfalú voltak élete utolsó állomásai. Utóbbi helyen, Lovász Zsigmond főispán birtokán halt meg 1809 okt. 1-én. Ott is van eltemetve a. nemeslelkű hölgy. — Miskolezy Gyula: A horvát kérdés első korszaka.. (1790—1847.) Kivonat a szerző azon tanulmányából, mely teljes egészé-