Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 96

•96 TÖRTÉNETI IRODALOM, ben megjelent a Századok 1924. évi Csánki-füzetében. — Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon a kódexek korában. Szól középkori könyveink anyagáról, a könyvmásoláshoz szükséges eszközökről, a másolókról, a könyvek díszítéséről, bekötéséről, valamint forgalombahozatalukról. Bővebben vázolja középkori könyvtárügyünket, szólva a kolostori, a székesegyházi, a plébániai és egyéb templomi, az egyetemi és a magánkönyvtárakról, legvégül említve meg királyaink könyvgyűjteményeit, különösen pedig Mátyás híres Korvináját. — Wodetzky József: Megemlékezés Coppernicusról. A nagy csillagász rövid életrajza és méltatása születésének 450 éves fordulója alkalmából. 1923. 2. szám. Zubriczky Aladár: Szent Tamás nagysága. A XIII. század jellemzése után a középkori theológiának Szent Tamás előtti fejlődését vázolja, különös tekintettel annak az aristotelesi filozófiával ezemben elfoglalt álláspontjára. Szent Tamásra hárult a feladat, hogy Aristoteles filozófiáját a keresztény theológiára alkalmazza. A szerző megrajzolja Szent Tamás pályáját, párhuzamot von közte ós Augustinus között, s Szent Tamás nagyságának méltatásával zárja tanulmányát. — Gerevich Tibor: Ipolyi Arnold emlékezete. A szabadságharc és az abszolutizmus utáni korszak nagy főpapi triászának tagja volt Simor és Haynald mellett Ipolyi. Sok rokon vonás volt hármuk egyéniségében és pályájában. Ipolyi szerencsésen egyeztette össze papi hivatását és tudós tevékenységét. Harmonikus és sokoldalúan gazdag pályájának jellemzése kapcsán Gerevich a Történelmi Társulat vidéki vándorgyűlésein elhangzott elnöki beszédeiből vett szemelvényeken mutatja be Ipolyi történetfelfogását és politikai elvi nézeteit. Különösen behatóan jellemzi a középkori régészet és műtörténet terén kifejtett munkásságát, melynek alapján őt tekinthetjük a magyar művészettörténet megalapítójának. A művészet történetének írása s a művészetről alkotott esztétikai felfogásának elméleti kifejtése mellett Ipolyi gyakorlati téren is sokat tett annak érdekében, hogy az egyházművészetet hazánkban újra fellendítse. Nagy jelentőségű az Orsz. Képzőművészeti Társulatban hat éven át (1880—1885) kifejtett elnöki tevékenysége is. Négy évig (1869—1872) volt a Szent-István Társulat alelnöke ós sokat tett e Társulatnak igazi tudományos intézménnyé való fejlesztésében. Ennek a tudós főpapnak az erős gyakorlati érzék s a mély hazafiság is kiváló tulajdonai voltak. Szellemi kialakulására édesanyja, pozsonyi és nagyszombati iskolázása, valamint a bécsi Pázmáneum kulturális és nemzeties légköre volt nagy hatással. A külföldi történettudománytól sokat tanult, esztétikai felfogásának alapja az új-hegeli idealizmus volt. Az utána következő nemzedék sokban eltért Ipolyi irányától és tudományos eredményeit is lekicsinyelte. Félszázad távlatából nézve azonban ma már tisztán láthatjuk nagy jelentőségét. — Túri Béla: Az Andrássy—Kossuth probléma. Az Est. 1923. 157. sz. Lestyán Sándor: Történelmi fontosságú ismeretlen Kossuth-levelek a Puky-család levéltárában. A Puky-család gyöngyösi levéltárában öt, eddig ismeretlen Kossuth-levelet talált Puky Kálmán. Négy Teleky Lászlónak, az ötödik Türr Istvánnak szól. A közlemény az ötödik, Interlakenben 1862-ben kelt levél szövegét közli. Az olaszországi magyar légióról szól. — 195. sz. Márki Sándor: Meg kell ismerkednünk szomszédainkkal. A cikk a szomszédos államok történetének és szomszédainkkal való érintkezéseink tudományos kutatását siürgeti, felsorolva azon nevezetesebb országokat, melyek ezredéves fennállásunk folyamán határoltak. — 274. sz. „Egy egész világ ellen." A közlemény Károlyi Mihály emlékirataiból közöl történelmi szempontból alig jelentős részeket Az Újság. 1923. 98. sz. Lehár Antal báró: Hol késett a híradás.