Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. I. köt. Ism. Iványi Béla 167

168 történeti irodalom. 168 tésének1 és első terjesztőinek, különösen pedig Fischer And­rás és Leudischer György működésének történetére, azután az ev. egyháznak szepességi szervezetét mutatja be, majd át­tér a confessio Pentapolitana és Scepusiana méltatására, a Liber Concordiae-nek a Szepességen való behozatalára, amelynek példányait, úgy látszik, Batthyányi Boldizsár kül­dötte meg Grádeci Horváth Stansith Gergelynek, amint ezt egy 1582 október 3-án Szalónakon kelt és Gergelyhez intézett leveléből következtethetjük.2 Bruckner műve 128. lapján tárgyalja ezt, s e lap második bekezdésében említi, hogy Bornemissza Gergely szepesi pré­post 1551 dec. 31-én Svábócon fogadta az esperesség lelkészeit. Ez az évszám nyilvánvalóan sajtóhiba, vagy tévedés, mert hiszen egyrészt Bornemissza Gergely 1561—1584-ig volt sze­pesi prépost,3 másrészt pedig tudvalévő, hogy a Liber Con­cordiae terjesztőjének, Grádeci Horváth Stansith Gergelynek Junius Menyhért, a strassburgi egyetem rektora 1582 aug. 28-án állítja ki tanulmányai befejezése után a távozási bizo­nyítványt.* Ennélfogva egész természetesen hibás a 129. lap második bekezdésében említett 1552 január 29-iki dátum is. A Szepesség reformációjának egyébként egyik oszlopa a Grádeci Horváth-Stansith-család volt, s különösen a fönt­nevezett Gergely, aki úgy a külföldi, mint a hazai protestáns nagyságokkal élénk összeköttetésben állott. így például Batthyányi Boldizsáron kívül vallási ügyekben levelezett Nádasdy Ferenccel, akinek uradalmaiba Gergely a Szepes­ségről küldött németül és tótul tudó prédikátorokat.5 Összeköttetésben állott Gergely a Bécsben élő Balási Istvánnal is, aki theológiai kérdésekben fordul Gergelyhez s egy ízben véleményét kéri, hogy vájjon a faragott képeket nem kell-e kihányni az egyházakból?6 1 A Varkócs-családnak, sőt mondhatni dinasztiának tagjai is luthe­ránus érzelműek valának. Varkócs Menyhért 1556 augusztus 9-én Mekcsei Ferenc szepesi őrkanonok és társai előtt végrendelkezik, s a végrendelet egyik pontja így kezdődik: „Item parocho de Cruce ordino decem florenos et postilla Lutheri...". — Az itt szereplő Mekcsei Ferenc 1562 február 1-én végrendelkezik. Könyveiről úgy intézkedik, hogy „que sunt cristiani dentur docilibus, ethnici vei heretici comburrantur". — Grádeci H. Stansith lt. Nagyőr: Őrig. 13. — Máriássy lt. Márkusfalva, új rendezés 1562 febr. 1. 2 A kérdéses levélben azt írja Batthyányi Gergelynek, hogy már egyetlenegy Liber Concordiae sincsen, mert mind elkelt, ha majd ismét hoz­nak, tudatni fogja. A levél eredetije a nagyőri Horváth-Stansith ltárban. 3 Hradszky: Initia, progressus et praesens status capituli... de Monte Scepusio. Szepesváralja, 1901. 404. 1. 4 Gr. Horváth-Stansith ltár: Orig. 6. 5 U. ott. 1586 okt. 1, 1586 dec. 6-án kelt levelek. 6 Gergely a feltett kérdésre ezt válaszolta: „Az képeknek az templo­mokból való ki mozdétásáról mivel hogy Nagyságod tudni kévánnia ez az én mondásom. Az prédikátor giakor prédikállásal és kereztieni tudo­mániának (mint Luther uram és nem liémeli vi tudomani találó megzédült

Next

/
Thumbnails
Contents