Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Áldásy Antal: Fraknói Vilmos † 837

838 TÁRCA. mánytörténet legkülönbözőbb kérdéseit. Különösen két korszak kötötte le figyebnét, a XY. és XVII. század története. Hunyadi Mátyás és Pázmány Péter koránál időzött legszívesebben és tudományos munkásságának súlypontja erre a két korszakra esik. Ö az első, aki a XY. század nagy királyának korát a részletekbe menő kutatásokkal föltárta. Mátyás életrajzában a nagy király élettörténetét, szerepét a magyar renaissance és humanizmus mozgalmaiban világította meg, míg a. Hunyadiak és Jagellók koráról szóló nagy művében ennek a kornak politikai és kulturális történetét rajzolta meg művészi vonásokkal. Ő az első, aki a XV. századbeli magyar digplomáciai történetet felderíteni igyekezett. Tanulmányai Mátyás király magyar diplomatáiról, Pecchinoli Angeloról, Mátyás király levelezése a, római pápákkal, Mátyási külügyi leveleinek gyűjteménye, ezt a célt igyekeztek szolgálni. Tanulmányai egész sorában világította meg a Mátyás-korabeli magyar tudományos és kulturális élet mozgalmait, azok szereplő alakjainak életét és betetőzni kívánta ezirányú kutatásait élte végén a Corvináról szóló nagyszabású díszmű megjelentetésével, melyhez az e kérdéssel foglalkozó szakférfiak legkiválóbbjait nyerte meg közreműködésre, s amelynek megjelentét megérni volt életének utolsó, sajnos, be nem teljesedett kívánsága. Tudományos pályája első éveiben a magyar katholicizmusnak legkiválóbb alakja, Pázmány Péter kötötte le figyelmét. 1868—72-ben jelent meg háromkötetes nagy műve Pázmány Péterről és koráról, melyhez széleskörű kutatásokat végzett. A magyar bíboros Cicerónak azóta sincsen jobb és kimerítőbb életrajza. Évekkel később a Magyar Történeti Életrajzokban a nagyközönség részére is megírta Pázmány életét és római kutatásai idejében Pázmány korát is bevonta újból vizsgálatai körébe, de nagy művének újabb átdolgozásához nem fogott hozzá. Csak egyes adalékokkal járult hozzá később Pázmány életének és működésének történetéhez és élete utolsó évében bocsátotta közre a. nagy főpap egyik alkotásának, a Pázmáneum keletkezésének történetét. Fraknói Vilmosnak a XV—XVI. századia vonatkozó dolgozatai egész kis könyvtárt tesznek ki. Amint Pór Antal, az Anjouk korának fáradhatatlan kutatója, a kor szereplő egyéniségeinek életét és működését hangyaszorgalommal kutatta fel, úgy alig van a Hunya-