Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Tárca - Áldásy Antal: Fraknói Vilmos † 837
tArca. 839 diak-korabeli Magyarországnak oly nevesebb személye, kinek életéve] Fraknói nem foglalkozott volna. Kutatásaiban visszament később a XIV. századra is, és Nagy Lajos korához nem egy becses adalékot nyújtott tanulmányaiban, melyekhez az anyagot jórészt a vatikáni levéltárból merítette. Belevonta kutatásai körébe a magyar történet újabb századait is. E tárgyú művei között főleg a Martinovics és társainak összeesküvéséről szóló terjedelmes munkája válik ki, melyet újabb kutatásokkal kiegészítve néhány év előtt második kiadásban is közrebocsátott. Külön csoportot alkotnak Fraknói Vilmos dolgozatai, melyek a magyar jog- és alkotmánytörténet egyes kérdéseivel foglalkoznak. Az ő kezdeményezésére indította meg az Akadémia a Magyar Országgyűlési Emlékek sorozatát, melynek első hét kötetét ő szerkesztette. Ezek bevezetéseiben a XVI. századbeli magyar országgyűlések történetét tárgyalta meg, egy kisebb értekezésében a nádori és országbírói hivatal keletkezését és történeti fejlődését világította meg és megírta a nagy jogtudósnak, Verbőczi Istvánnak életét. Jogtörténeti munkái között a legjelentősebb a magyar királyi kegyúri jogról szóló, amelyben a kegyűri jog történeti fejlődését Szent Istvántól Mária Teréziáig targyalta. Ennek megírására római levéltári kutatásai vitték és a mű maga, az oklevéltárral együtt, legnagyobb részében az örök városban íródott. Fraknói Vilmos hosszú történetírói munkássága alatt Európa majdnem minden nevesebb levéltárában megfordult. A hazai levéltárakban végzett kutatásait figyelemmel kísérhetjük azokban a. levéltári jegyzetekben, melyeket a Széchényi Országos Könyvtár őriz. Levéltári kutatásainak súlypontja az olasz, jelesül a vatikáni levéltárra esik. Amidőn XIII. Leó pápa nemes elhatározásából a vatikáni levéltár ajtaja feltárult a kutatás előtt, Fraknói Vilmos volt az, aki a levéltár kincseinek rendszeres kiaknázását sürgette és annak munkáját megszervezte. Az ő kezdeményezésére alakult meg a nagynevű Tpolyi Arnold elnöklete alatt a Monumenta Vaticanabizottság, melynek kiadványait, jórészt Fraknói Vilmos készítette sajtó alá. Az ő közreműködésével látott napvilágot a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis, mely mintaképül szolgálhat minden hasonló kiadványnak. Római kutatásai során támadt benne a gondolat