Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - – –: Nagy Gyula † 826

TÁRCA. 827 Ennek a gárdának immár a harmadik nemzedéke nő fel és működik. Az első még 1867 táján lépett fel, s nagy lelkesedéssel, munkára való szívós elszántsággal s tudós felkészültséggel tűzte ki ma is élő céljául : a magyar történelemnek levéltári és kritikai alapon való megvizsgálását és újraépítését. A Horváth Mihály, Thaly Kálmán, Szilágyi Sándor, Nagy Imre, Deák Farkas', Véghelyi Dezső ezen első gárdájához tartozott a fiatal Nagy Gyula is, hogy azután, a mult század utolsó évtizede óta, annak a ma. élő idősebb generációnak előmunkása legyen, amely ime végzetszerű úton van, hogy munkáját egy még fiatalabb, harmadik nemzedéknek adja át. Nagy Gyula igazi típusa volt egy ilyen mérlegelő, fáradságot nem ismerő buzgósággal, kritikai rendszerességgel és tudással dolgozó történetkutatónak. Elméje szakadatlan nyitva áll az új adatokban való gyönyörködésre, készen ezek felkutatására, magyarázására és közlésére. Az ígéretföldje — a levéltár, mely kimeríthetetlen forrása a hiteles adatoknak s egyszersmind lehetősége egy egész, szép élethivatásnak és a közügy szolgálatának. Nagy Gyula is ebben a gondolatvilágban: a múltban, a magyar múltban él. S holott külföldön is járt, látott és tanult, szinte érintetlen lélekkel őrzi, még külsőségekben is, egyéniségének, gondolkodásának tiszta magyai- jellegét. Ez a vonás egyformán jellemzi benne az embert és a szaktudóst. Tudományos munkássága csakugyan elsősorban a régi magyar levéltárak felkutatására és ismertetésére vonatkozik. Irt a Lónyaiak, Mokcsayak és Somossyak levéltáráról, közölte a Batthyány Ferenc levelezését a. Thurzókhoz, társszerkesztője volt a Zalavármegyei és Hazai Okmánytárnak. E téren azonban a XVIT. századi Keczer Ambrus és Wass László naplója, az Anjou-kori okmánytár VII. kötete, főleg pedig <a gróf Sztámycsalád kétkötetes oklevéltára állandó mintája lesz a szabatosan meghatárolt kritikai forrásközlésnek, nemkülönben nagy értékű tanúbizonysága az ő diplomatikai, palaeográfiai és történeti szaktudásának. A magyarság, a magyar társadalmi élet régi és őstörténetének számos finom vonását látta meg és mutatta fel. Cikkeket közölt a régi magyar életről és nemzetségekről, a magyar őstörténet részleteiről, pogány