Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Tárca - – –: Nagy Gyula † 826
826 TÁRCA. következő középkori példát emeljük ki. Doroszló vasmegyei falunak soha nem volt városi kiváltsága, mindig falu maradt2 s mégis 1437-ben egy per folyamán oklevelet állít ki, amelyből minden kétséget kizáróan kiderül, hogy a község bíráját szabadon választotta. A primitiv szerkezetű oklevél ugyanis a peres felek szavait szószerint idézi, amikor azok az elöljáróságot megszólították: „Vos villice constitute per commtinitatem et magister moncium memoramini.. ."3 Pozitív és negativ érvek tehát egyaránt amellett szólnak, hogy az 1257-i oklevél nem városi kiváltságlevél, hanem a turóci populus részére kiállított privilégium.4 Túlságosan messze vezetne, ha részletezni akarnók, hogy az újabb kutatás5 már régen szakított azzal a felfogással, hogy Magyarországon a középkorban a városfejlesztés egyedül uralkodóink tette volt, mintha a király máról-holnapra egy falut a városi kiváltságok adományozásával emelt volna. fel. Sokkal észszerűbb és természetesebb is, ha az egyes községek részéről is feltételezünk városi kiváltságok elnyerésére irányuló törekvést, amint t. i. anyagilag megerősödtek s ha a városi kiváltságok adományozását általában úgy tekintjük, mint a tényleges állapotnak „ de iure" elismerését. Ily módon senki sem tételezheti fel, hogy IV. Béla 1257-ben a tatárjárás után Túróéból és Liptóból elszéledt — tehát anyagilag gyenge, szinte értéktelen — népelemet akart volna megajándékozni az értékes városi kiváltságokkal. Mályusz tlemér. Nagy Gyula 1849 június 19—1924 június 11. Alig több másfél évnél, hogy Fejérpataky László ravatalát, állottuk körül; alig pár hete, hogy Békefi Rémig elhunyta után már Nagy Gyulától kellett, örökre búcsúznunk. A magyar történetírói gárda pusztulását jelentik ezek az egymásután következő szomorú halálesetek. 2 Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. k. 745. 1. 3 Házi J.: Sopron sz. kir. város története. 1. rész. 3. kötet. 139. 1. 4 Jellemző, hogy az oklevél a Balassa-család levéltárában van. Ugyanis ennek őeei közül kerültek ki az Árpád-korban a zólyomi comesek, akiknek állandóan szem előtt kellett tartamok, mit követelhetnek s mit kell követelniük a gondjukra bízott lakosságtól, ellenben az állítólagos városról semmit sem tudunk. 5 Hóman В.: A magyar városok az Árpádok korában. Budapest. 1908. 7 skk. 1.
