Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Mályusz Elemér: Városi kiváltságlevél-e az 1257-i túróci privilégium? 824

824 TÁRCA. a Keleten) találunk róla említést, aki Iháisz Dániel jegyzeteire hivatkozva azt mondja, hogy „Damburgi" Ausztráliából tetemes ott szerzett pénzzel jött vissza Londonba, hol azonban pár héttel rá meghalt. Kedeyné Hoffmann Mária. Városi kiváltságlevél-e az 1257-i turóci privilégium? A Föld és Ember 1923. évfolyamában1

B. T. jegyű bírálóm kifogásolta, hogy „Turóc megye kialakulása" című értekezésemben IV. Béla 1257-i oklevelét2 felhasználtam a zólyomi királyi uradalom szervezetének ismertetésénél s egyszersmind „végzetszerűnek" minősítette ezt az eljárásomat, mivel, szerinte, az oklevél városi kiváltságlevél. Szerencsére a kérdés tisztázása nem tartozik a lehetetlen feladatok közé, mivel bőven van összehasonlító anyagunk. Mivel az állítólagos város, amelynek részére IV. Béla említett oklevelét kiadta, bírálóm szerint a zólyomi uradalom területén feküdt, a kiválságlevél rendelkezéseinek, ha nem is teljes egyezést, de legalább is nagy rokonságot kellene feltüntetniük a többi, ugyanitt keletkezett város, Korpona, Zólyom, Besztercebánya, Dobrona, Bábaszék privilégiumaival.3

Ennek azonban éppen az ellenkezőjét találjuk. E városok egyik fő kiváltsága, amely nekik a „városi" jelleget megadta, az uradalmi szervezetből való kiválásuk, felemelkedésük volt, ami a zólyomi comes hatásköre alóli teljes kivételükben és közvetlenül a király alá rendelésükben nyilvánult meg. Az 1257-i oklevél ellenben úgy intézkedik, hogy az állítólagos város lakossága minden termény- és pénzadóját a comesnek fizeti, ugyanez ítél felettük minden, három pondusnál nagyobb értékű perben, még emberölés esetén is, vagyis szó sincs az uralkodó alá való közvetlen tartozásról. A zólyomi városok továbbá egyházi tekintetben is függetlenek, szabadon választják plébánosukat, lakosaik vámmentességet élveznek s a zólyomi comes vagy officialisa csak vendégként léphet területükre, amikor is mindent pénzért kell megvásárolnia, — ilyen kiváltságokról pedig az 1257-i oklevél vagy semmit sem szól, vagy éppen az ellenkezőjét foglalja írásba, részletezve a comesnek adandó pénz- ós terinónyTadózást. Az 1257-i oklevél tehát nem városi kiváltságlevél, mivel a városi kiváltságokból semmit sem tartalmaz. Eilenben egyezése az 1265-i liptói oklevéllel' azt bizonyítja, hogy a zólyomi uradalom köznépe, a „populus" kötelezettségeit és 1 30 skk 1. 2 Kiadta Wenzeb: Árpádkori új okmánytár. II. k. 280 skk 1. 3 Fejér : Codex diplomatics. IV. 1. 329. és 332. — Endlicher : Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. 489 1. — Hazai Okmánytár, VI. k. 77. 1. 4 Századok. 1909. évf. 878. 1.